Kezdőlap > Sámánizmus > Ázsia > A koreai sámánista szertartások eszközeinek bemutatása és jellemzése

A koreai sámánista szertartások eszközeinek bemutatása és jellemzése

A koreai sámánista szertartások eszközeinek bemutatása és jellemzése. A sámánizmus gyökerei nagyon régre nyúlnak, feltehetően szibériai törzsekhez vezethető vissza. Amikor az oroszok megkezdték Szibéria gyarmatosítását a 17. században, állításuk szerint olyan személyre bukkantak, aki azt állította, hogy kapcsolatban áll a szellemvilággal.

A tunguz (evenki) nyelven beszélő szibériaiak az ilyen egyéneket sámánnak nevezeték.1 A tudomány jelenlegi állása szerint a sámánizmus a bronzkorban alakult ki a vadászó-gyűjtögető népek között, s elsősorban az Ázsia északi részén élő népcsoportokra jellemző, például a vogulokra vagy az osztjákra. A sámán szó szibériai eredetre vezethető vissza, jelentése: az ember, aki tud. A szót mai értelmében arra az egyénre értik, aki megváltozott tudatállapotában, révülésében is ura tud maradni önmagának. Az irányított tudatállapotban gyakorlottakat, az eksztázis mesterét tekinthetjük sámánnak. A sámán feladata, szerepe igen sokrétű volt: gyógyított, jósolt, jövendölt, a közösség összetartója, szellemi vezére volt. A nemzetségi hagyományok, imák, legendák, énekek őrzője, áldozati rítusok irányítója. A sámánizmus ősi hiedelemrendszer, kapcsolatba hozható a vallási fejlődés korai formáival, az animizmussal, és a totemizmussal. 2

Az “animizmus” szerint minden élőnek és élettelennek lelke van, a kőnek éppúgy mint egy fának. Az animizmus, ezáltal a természettel, a környezettel való szorosabb, egyenrangúbb kapcsolatot segítette elő. A “totemizmus” azt a hitrendszert jelentette, melynek alapján a nemzetség őseként állatot tiszteltek. Úgy tűnik a sámánok az emberi lélek gyógyítói. Mindig értettek ahhoz, hogyan kell a különböző világok között hidat verni. A hatalmuk avatási tapasztalatok eredménye.

sámán kés

A jövendő sámán az avatási próbák során ismeri meg az emberi lelkek törékenységét. Főszerepet játszik a közösség vallási életében, de ez egyáltalán nem tölti ki teljességében. Ezzel szemben pótolhatatlan minden olyan szertartáson, ami az emberi léleknek, mint olyannak élményeit érinti, például a lélek elvesztése vagy a rossz szellemektől való megszállottság. 3

Amikor az Európából elkezdtek kiáramlani a világba sok emberrel találkoztak, akik azt állították, hogy képesek kommunikálni az szellemekkel, és ismereteik vannak a gyógyításról. A sámán képes a természet szellemeivel tökéletes összhangban élni. Számára a Föld szent, és tudja, hogy a természet és az őket irányító erők tudatosak, intelligensek képesek magukat megvédeni, és kiállni az emberi lélekért. 4

A sámánizmus egy létforma. Létét az egyensúlyozás határozza meg a bent és a kint, a lent és a fent, az alaktalan és az alakkal bíró, látható és láthatatlan, jó és rossz. Mindig a végletekkel kezdi, hogy később övé legyen a középen járás csodája, ezáltal képes a környezetében is harmóniát, békét teremteni. Amikor érzi, hogy a harmónia felborult benne, visszavonul az általa “épített” szent helyre, hogy újra egyensúlyt tudjon magából sugározni. Megtanítja környezetét is, hogy hogyan állítsák vissza magukban a harmóniát, hogy, ezáltal teljesebb életet éljenek, erősebbek legyenek, és biztosabb léptekkel haladhassanak a Földön.

Az, hogy valaki sámánná válik, nem a saját döntése. Mindig a Sámánok Istenének és az Ős sámán- szellemek döntése, hogy kit jelölnek ki sámánnak. A döntést a jelölt sosem “fellebbezheti” meg, el kell vállalnia ezt a létet. Ilyenkor szinte minden esetben a jelölt egyfajta sámán-betegségbe esik, amíg úgy nem dönt, hogy vállalja a sámánkodást.

sámán dob

A sámánok legfontosabb kelléke egy szertartáshoz a dob. Szibéria egyes területein az új sámánoknak először csak sámánbotjuk volt. Aztán később adtak neki csak dobot mikor már jó sámánná vált. Míg más helyeken a kezdő sámánnak is egyből sámándob járt és nekik sohasem volt sámánbotjuk. A nemzetség sámánőse “írta elő” a sámánnak, hogy annak dobja milyen legyen. Mekkora legyen, milyen állat bőrét feszítse rá, milyen rajzok kerüljenek rá. Majd ezután következett a beavatás. 5 Meg kellet találni a dobra húzott bőr állatának a lelkét. Az állatot nyomom kellet követni és el kellett jutni a születésének helyéig. A lelkét csak itt foghatták meg a születés pillanatában, és bezárták a dobba. Ezáltal a dob feléledt. Végül a dobot be kellett mutatni a sámánősnek és a szellemeknek. A sámánős megvizsgálta, hogy mindent az “előírások” szerint készített e el. Ha elkészült a dob, akkor ezután a sámán már ezt használhatta a szertartásaihoz. A dobok bőre idővel megereszkedik. A bőr nagyon érzékeny a hőmérsékletváltozásra. Melegtől összehúzódik, vagyis megfeszül. Ilyenkor tűz fölé tartja a sámán, és “meghúzza” a tűz felett. 6

A sámán ruházata meghatározó és könnyen felismerhető, hiszen színesek és feltűnőek. Megállapíthatjuk, hogy minden régióban és területen más jellegűek. A középső területeken például a sámánok minden szertartáshoz különböző köpenyt hordanak, ezzel ellentétben a Joella tartományban egyszerűbb viselet a jellemző, amire egy fehér kabátkaszerű felöltőt vesznek.

A koreai szertartások meghatározó elem a tisztító tánc, az úgynevezett salpuri ( 이). Általában akkor használják, amikor a szellem megjelenik és a sámán ezzel üdvözli. A jó szellemeket köszöntik, a rosszakat pedig elüldözik vele. A táncok, az öltözékekhez hasonlóan, régiónként eltérnek. Az északon jellemező a fel-le ugrálás, a déli területeken a kezeket magasba emelve, és jobb-bal irányba csapkodó mozdulatokkal végzik a szertartást. A salpuri szó szerint azt jelenti: megtisztítani a gonosz szellemeket. 7

sámán csengő legyező

Fontos megemlítenünk a sámán tárgyai közül a legyezőt, a csengőt és a kést. A rituálé alatt a sámán a jobb kezében tartja a legyezőt és egy kis csengőt a balban. A szertartást végző akkor használja a legyezőt, amikor magához hívja a szellemet vagy az beleköltözik. A csengőket általában tánc közben használják, hogy felkeltség a túlvilági lelkek figyelmét. Már a meghatározó hangjuk arra hivatott, hogy kommunikációt segítse a két világ között.

A kés, vagy egyes esetekben kard, szimbolizálja az erőt és a hatalmat. A megszentelt kard utat mutat a szellemeknek a rituálé kezdetétől a végéig. Végül, de nem utolsó sorban meg kell említenünk a tükröt, mely bronzból készült. Eszköz, amely a szibériai sámánizmusban is megtalálható. A tükrök misztikuma és használata már előfordult többek között az ősi Tangun mítoszban is. Megállapíthatjuk, hogy szerepük az, hogy a napot szimbolizálják.

sámán tükör

A sámánok lényegi szerepet játszanak a közösség lelki épségének védelmében. Legyőzik a démonokat és a fekete mágiát. Annak a képességének köszönhető, hogy utazni tud a természetfölötti világokban és képes látni a természetfölötti lényeket, a halottak szellemét, a sámán meghatározó módon hozzájárul a halál megismeréséhez. Napjainkban, amikor a technika és a tudomány a mindennapok meghatározója, a világ számos pontján még élnek olyanok, akik sámánizmus titokzatosságában lelik meg a gyógymódot testi és lelki problémáikra.

Bibliográfia

  1. Buswell, Robert E. : Religions of Korea in Practice Princeton University Press, Princeton; Oxford, 2007.
  2. Diószegi Vilmos: Sámánizmus Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1962.
  3. Earhart, Byron (Editor): Religious traditions of the World Harper Collins Publishers, New York, 1993.
  4. Eliade, Mircea: A sámánizmus: az extázis ősi technikái Osiris Kiadó, Budapeset, 2005.
  5. Greyson, James Huntley: Korea – Religious History Routledge Curzon, New York, 2002.
  6. Hoppál Mihály – Otto von Sadovszky: Shamanism – Past and Present MTA Sokszorosító Üzeme, Budapest, 1989.
  7. Joe, Wanne J.: A cultural History of Modern Korea Hollym Kiadó, Szöul, 2000.
  8. Kister, Daniel A.: Korean shamanist ritual Akadémia Kiadó, Budapest, 1997.
  9. Narby, Jeremy – Francis Huxley: Sámánok: Ötszáz év a tudáshoz vezető ösvények General Press, Budapest, 2005.
  10. Smith, Huston: A világ nagy vallásai Officina Nova, Budapest, 1995.

 

Idézett jegyzetek

  1. Diószegi Vilmos: Sámánizmus, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1962. p.26
  2. Mircea Eliade: A sámánizmus: az extázis ősi technikái, Osiris Kiadó, Budapeset, 2005. ppt. 263-241
  3. James Huntley Greyson: Korea – Religious History, Routledge Curzon, New York, 2002. ppt. 218-219
  4. Huston Smith: A világ nagy vallásai, Officina Nova, Budapest, 1995. ppt.138-140
  5. Byron Earhart: Religious traditions of the World, Harper Collins Publishers, New York, 1993. p.325
  6. Daniel A. Kister: Korean shamanist ritual, Akadémia Kiadó, Budapest, 1997. p.121
  7. Robert E. Buswell: Religions of Korea in Practice, Princeton University Press, Princeton, 2007. ppt 16-21

Felhasznált internetes oldalak

  • http://terebess.hu/keletkultinfo/dioszegi.html
  • http://www.shamanportal.org/
  • http://www.newadvent.org/cathen/13750a.htm
  • http://heinzinsufenkl.net/knives.html
  • http://www.oxfordu.net/seoul/chapter2/index.html

 

Simon Ildikó SIIPAAB.ELTE

Ezt olvastad már?

Entheogenic Sects and Psychedelic Religions

Entheogenic Sects and Psychedelic Religions

Entheogenic Sects Psychedelic Religions. This article clarifies some of what is being suppressed with regard to churches that use peyote other psychedelics.