Kezdőlap / Sámánizmus / Ázsia / Somfai Kara Dávid: Tuva sámánok énekei
hanti rénáldozat tuva sámán
Hanti rénáldozat az Ob folyó mentén. Szurgut vidéke

Somfai Kara Dávid: Tuva sámánok énekei

Somfai Kara Dávid: Tuva sámánok énekei

Diószegi Vilmos kéziratos hagyatéka (2.)

Diószegi Vilmos kéziratos hagyatéka máig jórészt kiadatlan. A hagyaték egy része az MTA Néprajzi Kutatóintézetének kézirattárában található. Diószegi kéziratait, gépelt gyűjtéseit és jegyzeteit papírdossziékban tároljuk az intézet archívumában. Schmidt Éva ugyan összeállított egy alapszintű katalógust, de végül sosem publikálta.1 Amikor 2003-ban elkezdtem dolgozni az intézetben, azt a feladatot kaptam, hogy állapítsam meg, pontosan milyen, Diószegi szibériai terepmunkájával, illetve sámánhagyománnyal kapcsolatos anyagok vannak az archívumban. Összesen tizennégy dossziéban találtam sámánokkal kapcsolatos anyagokat. ezek egy részét Diószegi szibériai, illetve mongóliai terepmunkái alatt gyűjtötte 1957 és 1964 között. Sok kiadatlan és értékes anyagra leltem köztük, melyeket azóta próbálok publikációra előkészíteni. Az anyagokat természetesen összevetettem a Diószegi terepmunkáiról korábban megjelent adatokkal. Ez a cikk egy előzetes beszámoló második része,2 melyben Diószegi negyedik, 1958-as terepmunkáján,3 Északkelet-Tuvában (Tožu járás) gyűjtött anyagokat prezentálok. Olyan értékes adatokat választottam, mint például a „sámánná válás képességével” (dös) és a „sámándob felavatásával” (dünggür ööredir) kapcsolatos hagyományok. emellett a sámánbot (dayak) sámáneszköz szerepéről is szó lesz. Az eredeti tuva szövegeket az általam készített magyar fordításban közlöm.

Terepmunka Északkelet-Tuvában (Tožu járás, Iy falu, 1958. augusztus 6–13.)

dioszegi vilmos kutatoutja

Miután a burját folklorista, Nagyezsda Saraksinova nem volt hajlandó újabb közös nyugati-burját (bulagat) terepmunkára menni (diószeGi, 2002, 182.), Diószegi augusztus 1-én Irkutszkból (1958) Tuvába4 utazott Krasznojarszk és Abakan érintésével. Mialatt a Tuva fővárosban, Kïzïl-ben (korábbi neve Beldir)5 tartózkodott, a Tuva Tudományos Kutatóintézet egy helyi munkatársa, Kalzan segített neki lejegyezni az általa korábban gyűjtött tofa (karagasz)6 sámánénekeket.7 Kalzan Tožu vidékéről való tuva volt,8 így Diószegit a Nyugati-Szaján (Soyan)-hegység tajgavidékére, Iy faluba küldte terepmunkára9 (térkép). Diószegi augusztus 5-én repült el Iy-be,10 mely akkortájt Tožu járás központja volt (1. kép).11

xamsira folyo

Még aznap egy helyi tanító, Ak-Mïžïlay körbevitte a faluban, ahol az öregektől a sámánok felől érdeklődött. este elkísérte Diószegit a helyi buddhista „szentély őrzőjéhez” (tuvául kol-dugan¤ï).12 A hetvenegy éves fér amolyan „sárga sámán” (sarïg-xam)13 volt. A kol-dugan¤ï egy áldást énekelt (alganïr), de valószínűleg tibetiül, mert a helyi tanító nem értette a szöveget. egy rövid éneket – fohászt egy szent hegyhez (xayïragan)14 – mégis lejegyeztek.
jekatyerina mindirmaaAugusztus 6-án Diószegi egy Lopsan-Čïmba nevű fér tól gyűjtött ada- tokat. ő mesélt neki a dob felavatásáról (dünggür ööredir / „dob tanítás”), a dünggür / „sámándob” és dayak / „sámánbot”15 szerepéről, valamint az ősök szellemeiről (dös), akik beavat- ták a sámánt (diószeGi, 1960, 186– 187.). Diószegi összesen tizenhét sá- mánt regisztrált Tožu járásban, főleg a čoodu és ak-čoodu nemzetségek tag- jait. Közülük csak tizennégyet említ a naplójában,16 és hat sámánnal kapcso- latban sikerült is anyagot gyűjtenie. A sámánénekeket név szerint nem említett adatközlőktől gyűjtötte,17 nem maguktól a sámánoktól.
Augusztus 7-én Diószegi a sámánok öltözetével (böhrt / „sapka”, ton / „köntös”, idik / „csizma”) és eszközei- vel (derig) kapcsolatos adatokat gyűjtött. Közben a Kïzïl-i Múzeum munkatársai megérkeztek Toora-Xemből, és Diószegi találkozott Jekatyerina Mïndïrmaa-val (2. kép) (diószeGi, 1960, 188–189.), aki később a kísé- rője és tolmácsa lett.
Augusztus 8-án a dobkészítés fázisait jegyezték le,18 és két dalt Ak Sandïk xam ától (a nevét nem említi). Az egyik dal a sámán dobjának felavatásához (dünggür ööredir) kapcsolódott. Meglátogatták Ak-Nïtka-t, az egyetlen sámánt, aki- vel személyesen találkozott Tožuban, de ő sajnos nem állt szóba a magyar kutatóval.
Augusztus 9-én további adatokat gyűjtött a sámánöltözékekről, és meg- látogatott egy sámánsírt is,19 melyről ugyan nem tesz említést a naplójában, de részletesen leírja könyvében (diószeGi, 1960, 194–195.). Itt egy helyi tuva fér volt a kalauza, aki később valószínűleg a helyi sámánok dalait is elénekelte. Diószegi azt is megemlíti, hogy a dalokért pénzt fizetett (diószeGi, 2002, 216.). Augusztus 10-én jegyezte le Ak-Stepan, Ïnggaažïk és Tažï-seren sámánok énekeit az ismeretlen adatközlőtől,20 aki a sámándob készítésének folyamatát (diószeGi, 1960, 191–192.) és felavatását (diósze- Gi, 1960, 195–196.) is részletesen elmagyarázta.21 Diószegi emellett tovább folytatta a sámánruhával kapcsolatos adatok gyűjtését is.
Augusztus 11-én még két újabb sámán, Saadakpan és Takpažïk énekeit rögzítette a fent említett informátortól.
Augusztus 12-én Ak-Mïžïlay tanító segített Diószeginek a sámánénekek szövegének lejegyzésében. Augusztus 13-án további sámánruhák és sámán- eszközök leírását végezte el. Augusztus 14-én visszaröpült Kïzïlbe miután összesen nyolc napot töltött Tožu járás Iy falujában. Később a gyűjtésről röviden egy-egy magyar és német nyelvű cikkben számolt be (diószeGi, 1959a és 1959b).

A hagyaték

Diószegi kéziratos hagyatékában (24 kézzel írott oldal) nyolc sámán kilenc dalát találjuk lejegyezve (az adatközlők nincsenek feltüntetve).22 A szövegeket Kïzïl városában, a tofa szövegek lejegyzésében is segédkező tuva ku- tató, Kalzan gépelte le fordítás nélkül (augusztus 16–18-a között).23 Itt most három sámánének kerül bemutatásra: két szellemidéző ének és egy dob- felavatás. Az első ének részleteit Diószegi magyar fordításban is közölte a szibériai terepmunkájáról szóló könyvében (diószeGi, 1960, 201–202.).

1. ének: Ak Stepan xam szellemhívő éneke, adatközlő ismeretlen
1. tekercs

[Kiadatlan rész]
1 Birekkeyning oray oglu
2 Xubulugga töreen irgin
3 Saldïlïgga töreen irgin
4 Alang derii ahttïg ¤oraan
5 Süden derii süttüg ¤oraan
6 Egilening Kara-Xölge
7 kara ¤arï munup algaš
8 £aak dïttï ¤azïradïp turar šagnï 9 Birekkeyning oray oglu
10 Kadagalay bergen deešting
11 Kadagalay kaktïralay berdi-le iyin-aan 12 Urum-¤ïldïy, urum-¤ïldïy
13 Karagannïg kara kïrlang
14 Kaktïralay berdi iyn-aan
15 Urug-darïg aybïzïngga buyan bolur 16 Kara Xösteey Sümen-kaday
17 Buk-la bolbas, buyan bolur

[Közölt rész]
18 Öbügeler, öbügeler
19 Derii-aksï, Ödeeree xöl
20 Oran-¤urtum, kadïr-dözüm
21 Ulug tayga, £ürek tayga
22 Töreen ¤urtum, ünggeš baayïn
23 Eelig turlaam, Eelig turlaam
24 Sarïg-dïttïg ortaa ¤ürek
25 Börük-dayak ¤ïndïradïr
26 Alang derii ahttïg ¤oraan
27 Süden derii süttüg ¤oraan
28 Alang xamnïng šowaalarïn,
29 Körgen sen-be, abalarïm?
30 Kün-kün-kün-küü

[Kiadatlan rész]
31 Xobudaynïng ortun oglu
32 Arga kïlïr, mege kïlïr

[Közölt rész]
33 Birekkeyning oray oglu
34 Xubulugga töreen irgin
35 Deer durug baarïmda
36 Üš-le xadïng-na iyin
37 Belek kïlïp algan iyik men
38 Birekkeyning oray oglu
39 Alang xamnïng šobalarïn
40 Aza kaygaar, Erlik kaygaar
41 Tübek derii düštük ¤eder
42 Alang derii aylïk dïngnaar
43 Abalarïm, abalarïm
44 Aga-la öörüm, aga-la öörüm
45 Urug-darïg aybïzïngga
46 Buyan bolur, duržuk bolbas
47 ¤eže-¤eže, bolzun ïnggay
48 Eere tïrtïp oluraalï
49 Urug-darïg aybïzïngga
50 Buyan bolur, Kara Xöstey
51 Mönggün durlaa, xuu-xuu
52 ¤anar üyem ¤ïgay berdi, kara Xöstey

[Kiadatlan rész]
53 Tïrtïnïngar Bedii aksï
54 Kössüredir kadïr-dözüm
55 Alang xamnïng šobaalarï
56 Aža (aha) dištig kaygaldarïm
57 Üš-le ¤ïldïg bol¤aglarnï
58 Üze tïrtïp alïrïm kayï
59 Üš-le ¤ïldïg bol¤aglarnï
60 Belen kiži ertpes ¤oraan
61 Birekkeyning oray oglu
62 Xubulugga töreen irgin
63 Birekkeyning oray oglu
64 Kadïg sööktüg ool irgin
65 Urug-darïg aybïzïngga
66 Buyan bolur, mönggün kulaa
67 Xubudaynïng ortan oglu
68 …möge bolur

2. tekercs

69 Xubudaynïng ortan oglu
70 Arga kïlïp turgaylar aan
71 Birekkeyning oray oglu
72 Alang derii ahttïg ¤oraan
73 Xubudaynïng ortun oglu
74 ugaalažïp šïdawastar
75 Urug-darïg aybïzïngga
76 Buyan bolur, kara Xöstey
77 ¤eže-¤eže, bolzun-bolzun
78 Bile tïrtïp oluraalï
79 Birekkeyning oray oglu
80 Xubulugga töreen irgin
81 Sadlïlïgga töreen irgin
82 Užu-bažï Büren tayga,

[Közölt rész]
83 awalarïm, awalarïm
84 ¤artïk baštïg čagaan irey
85 ¤aša-¤aša bolzun, bolzun
86 ¤anïp oraal, ¤anïp oraal
87 ¤e-¤e, ¤etti, bolzun ïnggay
88 eginnigni kedip algaš
89 eelerim magadan¤ïg, uu, uu, uu…
90 alang xamnïng šowaalarï
91 aylïk ¤erge dïngnaar ¤oraan
92 süden xamnïng düley kulaa
93 düštük ¤erge dïngnaar ¤oraan
94 ¤e, ¤e, ¤etti, bolzun-bolzun
95 awalarïm, awalarïm
96 Enggiš battï, elig-sulang
97 Ag-ïy sugnung kögün-kögün
98 bolzun, bolzun, abalarïm
99 Egin-¤arnïm xozadïngar

[Kiadatlan rész]
100 Ee bogda xayïragan
101 Ulug taygam, £ürek taygam
102 Aa bogda xayïragan
103 Xozadïngar, awalarïm
104 Urug-darïg aybïzïngga
105 Buyan bolup ¤ordu-la iyin-aan
106 Ee bogda (deer) xayïragan
107 £ürek taygam, ulug taygam
108 Bolzun, bolzun, Eginningnii
109 Ee tïrtïp koškadïngar
110 ¤alar otka ¤aštï bereel
111 Abalarïm, abalarïm
112 Aa bogda, xayïragan
113 Ayïm-na bo, xünüm-ne bo
114 Alang xamnïng šobaalarïn
115 Aa tïrtïp abïragar
116 Birekkeyning oray oglu
117 ¤üs aldï sayïn söögün
118 Koškadïngar, saygarïngar
119 Kïdadïmnïng kïzïl šayïn
120 Sïïrïp, ¤emnep alaalï-ngar
121 Taygam-ay-nïng artïžaan aan
122 Sïïrïp, ¤emnep alaalï-ngar

Fordítás24
1. tekercs

[Kiadatlan rész]
1 Birekkey legifjabb a (Ak Stepan),
2 Azért született, hogy szent legyen (xubulug),25
3 Azért született, hogy szellem legyen (saldïlïg).26
4 Alang sámáneszközeit lovon hozták,
5 Süden sámáneszközeit tejjel megáldották,
6 egile fekete tavához
7 Fekete rén-bikán jött.
8 Amikor a Szent Vörösfenyőt megkerülte,27
9 Birekkey legifjabb a,
10 Megörökölte [az eszközöket],
11 Bizony jól megőrizte őket.
12 Urum-¤ïldïy, urum-¤ïldïy [értelmetlen rész] 13 Bozótos fekete hegyháton
14 Haladt keresztül
15 A gyerekek kérésére
16 Áldást hozzon, Kara Xöstey, Sümen asszony,
17 Nem hoz vészt ránk (buk), hanem áldást.

[Közölt rész]
18 őseink, őseink [szellemei],
19 Derii [folyó] torkolata, Vadkacsa-tó, 20 Szülőföldem és őseim,
21 A Nagy tajga, és £ürek tajga.28
22 Szülőföldem, ahol világra jöttem,
23 Szent (eelig) volt az én szálláson,
24 £ürek tajga sárga [szent] vörösfenyője.
25 Sámánfejdísz, sámánbot révületbe ejt
26 Alang sámán eszközét lóval vitték,
27 Süden sámán eszközét tejjel áldották.
28 Alang sámán eleven [szellemeit]29
29 Láttátok-e, ősanyáim?
30 Hu-hu, hu-hu

[Kiadatlan rész]
31 Xobuday középső a,
32 Megtéveszti, becsapja őket.

[Közölt rész]
33 Birekkey legkisebb a,
34 Azért született, hogy szent legyen.
35 Amikor az égen jártam,
36 A háromágú nyírfát [üš-dayak / sámánbot],
37 Ajándékba kaptam.
38 Birekkey legkisebb a [Ak Stepan],
39 Alang sámán segítőitől,
40 Az aza démon és erlik megijed.
41 Tübek sámáneszközeit délig elhozzák,
42 Alang eszközei egy havi messzeségből hallgatóznak.
43 ősanyáim, ősanyáim,
44 Bátyáim, bátyáim,
45 A gyermekek kérésére,
46 Áldást hozz, ne okozz bajt!
47 elég volt, most már távozzon! [a szellem] 48 Nem kérünk többet [tőlük].
49 A gyermekek késére,
50 Áldást hozzon, Fekete Xöstey,
51 ezüstös szállás, hó-hó!

[Kiadatlan rész]
52 Ideje visszatérnem, fekete Xöstey! [A sámán lelke (sünezin) visszatér] 53 Bedii [folyó] torkolatához menjetek!
54 őseim szellemei erősek,
55 Alang sámán segítői,
56 Éles fogú démonjaim,
57 Körülbelül három év múlva
58 el foglak titeket pusztítani.
59 Körülbelül három év múlva
60 egyszerű ember itt át nem halad.
61 Birekkey legkisebb a
62 Azért született, hogy szent legyen.
63 Birekkey legkisebb a
64 erős csontú

[Kiadatlan rész]
65 A gyerekek kérésére
66 Áldást hoz, ezüst (Mönggün) hegyhát 67 Xubuday középső a
68 …birkózó lesz

2. tekercs

69 Xubuday középső a
70 ismerte a cseleket
71 Birekkeyning legkisebb a
72 Alang sámáneszközeit lóval vitték 73 Xubuday középső a
74 nem tudtak mit kitalálni
75 A gyermekek kérésére
76 Áldást hoz, fekete Xöstey
77 elég most már, legyen elég
78 Fedjük fel a dolgot
79 Birekkey legkisebb a
80 Azért született, hogy szent legyen
81 Azért született, hogy szellem legyen
82 A tetején Büren tajga,

[Közölt rész]
83 ősanyáim, ősanyáim
84 Félfejű Čagaan apó30
85 Éljen soká, úgy legyen
86 Térjünk vissza, térjünk vissza
87 elég, most már távozz
88 A vállasat felöltöttem
89 Gazda-szellemeimet dicsérem, uu, uu, uu…
90 Alang sámán segítői
91 egy hónapnyi járóföldről hallnak
92 Süden sámán süket füle
93 Félnapi járóföldről mindent meghall
94 elég most már, legyen elég
95 ősanyáim, ősanyáim

[Kiadatlan rész]
96 enggiš battï, eling-sulang
97 Ag-aj folyó kékje, kékje
98 legyen, legyen, ősanyáim
99 vállam, lapockám eresszétek
100 ó szent bogda
101 Nagy tajgám, £ürek tajgám
102 ó szent bogda
103 engedjétek, ősanyáim
104 A gyermekek kérésre
105 áldást hozzon
106 ó szent bogda
107 £ürek tajga, Nagy tajga,
108 Had jöjjenek, eginning [szellemei],
109 Ide hívva idézzétek!
110 Bújjunk el a lángoló tűzben!
111 ősanyáim, ősanyáim,
112 ó szent Bogda!
113 ez az én hónapom és évem.
114 Alang sámán segítői,
115 Idézzétek meg őket!
116 Birekkey legkisebb a,
117 százhat nemes nemzetség,
118 Idézzétek, hívjátok őket!

[Közölt rész]
119 erős kínai fekete teával itassátok!
120 Kortyoljunk, kóstoljuk meg!
121 Tajgám borókájával füstölték.31
122 Kortyoljunk, kóstoljuk meg!

Az „ősök szellemei” (dös) és a „szent” (eeren és ïdïk) képzete

gyerek vedoszellem balvanyBirekkey fia, azaz Ak Stepan énekében sámán ősei (dös) szellemét idézi meg. Ak Stepan az öbügeler / „ősök” (mongol öbüge) elnevezést is használ- ja. ezeket a szellemeket az egyszerű emberek általában csak eeren / „szent” teremtménynek hívják. A tuvák és más dél-szibériai népek hisznek abban, hogy az ősök szellemei átadhatják képességeiket a leszármazottaiknak. A tuva dös szó (ótörök töz) „gyökér” jelentésű, akárcsak a mongol udqa-ijaγur vagy uγ „szellemős” terminus. A sámán segítőszellemei: Alang és Süden, akiktől sámáneszközeit is kapta maguk is sámánok lehettek. De nemcsak az ősök szellemei segítik a sámánt a varázslásban. Az oran ee-zi / „táj gazdája” (ee / „gazda”) kifejezés azokra a szellemekre utal, akik egy helyet (hegy, hágó, forrás, tó) birtokolnak, őriznek. Minden nemzetségnek vannak saját szellemősei és szent helyei (ee-lig / „szellem által birtokolt”). Különös, hogy a tuva nyelvben az ïdïk „szent” szót szellemek vagy szent helyek esetében nem használják. A mongol ongγon / „szent” szó ugyanakkor sokkal tágabb jelentés- sel bír (például szellemek, helyek, állatok, tárgyak, bálványok, sírok leírására szolgál). A tuvák csak az ïdïk mal / „szellemeknek ajánlott szent állat” kifeje- zést ismerik (tenishev, 1968, 592.). A halha-mongolok a tibeti eredetű seter szót használják ilyen állatokra, de a burjátok megőrizték az eredeti ongγon morin / „szellemnek ajánlott szent ló” kifejezést (chereMisov, 1973, 356.). A tuvák manapság főleg az ee-ren terminust használják „szent” értelemben (például sámáneszközök, bálványok, és néha szent helyek/sírok esetében). Az ee-lig és az ee-ren valószínűleg ugyanabból az ee / „gazda” (ótörök ege) tőből ered. Az ee azonban nem egy külön szellemkategória, csak azt jelzi, hogy az adott szellem birtokol egy helyet vagy tárgyat (például bálványt vagy dobot). ezáltal az adott tárgy „szent” lesz, és ugyanazzal az erővel rendelkezik, mint a „gazdája”. Vagyis az eeren nem egy „bálvány” (3. kép) (VaĭnshTaĭn, 1978), habár a sámán bálványait is eeren-nek hívja, mert egy általa tisztelt szellem birtokolja őket. A mongol ongγon / „szent” szót is ezért fordították sokszor „bálvány” értelemben. Az ongγon-t ugyanakkor az ősök szellemeire is hasz- nálják (mongol udqa vagy uγ; lásd soMfai, 2009a, 148.), akárcsak helyek- re, tárgyakra, állatokra (például ongγon γa¤ar / „szent hely”, ongγon morin / „szent ló”, stb.).

A háromágú sámánbot (dayak vagy üš-dayak)

kalzan toha saman
Kalzan toha sámán szent botjával (üs-dayak) és rajta szalagokkal. (Xöwsgöl, Mongólia. 2008 fotó: Somfai Kara Dávid

A háromágú sámánbot (dayak) „hármas nyírfaág” (üš-xadïng) alakban je- lenik meg a szövegben. ez egy igen fontos eeren-je, vagyis „szent tárgya” a sámánnak. Vannak olyan sámánok, akik sámánbottal kezdenek el sámán- kodni, és sámándobra (dünggür) csak később tesznek szert (diószeGi, 1960, 182.). Manapság Tuvában a dayak-ot nemigen használják a poszt-szovjet korszak úgynevezett neo-sámánjai, ők transzállapot elérése nélkül, egy egy- ségesített rendszer szerint végzik szertartásaikat.32
A tozsui tuvákat az orosz etnológusok gyakran todžinec-nek nevezték, és külön etnikumként kezelték. ők közeli rokonságban állnak Irkutszk tar- tomány tofáival és Xöwsgöl (Mongólia) toháival. Amikor Észak-Mongólia Xöwsgöl tartományában toha33 rénpásztorok sámánjai közt gyűjtöttem, azt tapasztaltam, hogy ott még gyakran használják a sámánbotot, főleg nappali szertartások alkalmával. A dayak segítségével elért transzállapotot kevésbé hatásosnak tartják a helyiek, és az ilyen botos sámánokat gyakran gyalog sámánoknak (čadag xam) nevezik, ami azt jelenti, hogy lelkük (sünezin) nem tud úgy repülni, mint a dobos sámánoké.34 A dayak-hoz (4. kép) sok szalagot kötnek, melyek a bottal való révülés során a sámánt segítő szellemeket jelképezik.

A sámánok szent fái (xam ïñaš/ïyaš, bay-ïyaš, tel-ïyaš)

A sámán énekében ugyancsak említ egy sárga vörösfenyőt (sarïg-dït), illet- ve a Szent Fát (jaak-dït). A fák fontos helyet foglalnak el a tuva sámánok hagyományaiban. Mondák szólnak a „Szent Fáról” (vörösfenyő),35 mely egészen az égig ér és összeköti az alsó és felső világot, ugyanakkor minden sámánnak vannak saját fái is. A „sámán-fa” (xam ïñaš vagy ïyaš) (5. kép) az a hely, ahol a sámán szellemei laknak. Van egy másik „szent fája” is (bay- ïyaš) (6. kép), mely a „Szent Vörösfenyőt” (Bay-dït) szimbolizálja, és segít a sámánnak az alsó és felső világ szellemeivel való kommunikációban, továbbá a halotti torokat is ennél a fánál tartják (soMfai, 1998, 244.). Ha egy gyökérből két fa nő ki, azt tel-ïyaš-nak nevezik, és úgy hiszik, hogy ezek a fák is adhatnak a sámánnak erőt a gyógyításhoz.36 Azt a fát is tisztelet övezi, amelyikből a sámán dobja készült. A sámán halála után a dobját a sámán- fára szokták elhelyezni, melyből ez által „szent hely” (eeren) lesz.

tozsui tuva saman

Betegségeket okozó szellemek: aza démonok és erlik

A dél-szibériai néphitben gyakran találkozunk különféle gonosz szellemek- kel (démonokkal), melyek betegséget vagy halált okoznak. Az aza (ótörök és mongol ada)37 egy ilyen ártó szellem. A tuvák úgy vélik, vannak sámá- nok, akik a démonoktól szerzik meg képességeiket (aza uktug xam), így tudják az általuk okozott betegséget meggyógyítani (Kenin-loPsan, 1997, 110.). Az emberek többsége manapság is fél ezektől a szellemektől, melyek a néphit szerint főleg gyerekekre veszélyesek, sötét helyeken bújnak meg, és az embert álmában támadják meg.38 A szövegben a sámán úgy is említi az ártó erőket, mint kaygal / „furcsa lények”. A démonok egy Kara Xöstey nevű „fekete” sámánős szellemének segítői a szöveg szerint. A sámán arról is beszél, hogy három éven belül elpusztítja őket.
erlik39 jól ismert alakja a dél-szibériai néphitnek. Az Altaj őslakos népei (altaj-kizsi, telengit stb.) máig őt tartják az Alsó Világ és a halál urának. A tibeti buddhizmus hatására erliket Jámával azonosították, és az alsó világ egyfajta buddhista pokollá változott. Manapság a tuvák jó része sosem hal- lott erlikről és az Alsó Világról. erlik nevét legfeljebb mint az aza démon egyik szinonimáját használják. Főleg sámánénekek őrzik a nevét, de eredeti jelentését a mai tuva nyelvben elvesztette. Hasonló folyamat játszódott le a mongol nyelvű etnikumok (halha, burját, ojrát stb.) körében, de az Altaj hegység őslakosainak sámánhagyományában erlik ma is igen fontos szere- pet tölt be (soMfai, 2003, 299.).

2. ének: Tažï-seren szellemhívó éneke, adatközlő ismeretlen

1 Kezek dargan törelimni
2 Kezip aaldaar xereem ol iyin-aan
3 Tïrtïy oglu tïrtïnïngar
4 Ee bogda Dalay, tïrtïn
5 Oožum-oožum tïrtïnïngar
6 Tïrtïy oglu, Dalay oglu
7 Urug-darïg aybïzï iyin-aan
8 Buyan bolur, ee Bogda
9 Damdï xöldüng keldir sïrïï
10 Kïzïl šekpen Daay abay
11 Mönggün kurlug Suyam eney
12 Ee bogda xayïragan
13 Kezek dargan törelderim
14 Kezip aaldaar xereem-ne iyin-aan
15 Jaaytïnïng oruk kežee
16 Kezek kïštag törelderim
17 Oruun manap körgey-le men
18 Suyam-uu, suyam-uu!
19 Aa bogda, xayïragan
20 Tïrtïnïngar, Tïrtïy oglu
21 Ee bogda, xayïragan
22 Užu-bažï ulug ažïk
23 Kadïr (t)öštüng kalžan beli
24 Tuman duglap turar-ïl mong
25 Kandïg konžug seeng kïrïng
26 Xamnar kattar arazïngga
27 Ee bogda xayïragan
28 Dalay damdï, kïzïl šekpen
29 Jïnja xamnïng keldir sarïï
30 Sorug xemning beldirinde
31 Enggiš bažï eelig taygam
32 Ee bogda xayïragan 2x
33 Jazïlïgnïng bažïn(ay)ga
34 Jaylag kïlïp turar šagnï
35 Jaš-la bičče oolamnïng
36 Jaskï soogu jaš-la dep be
37 Tïrtïy oglu tïrtïnïngar
38 Salamaktïng ulug oglu
39 Salïp oynaan jeri-le iyin-aan
40 Kezek dargan törelimni
41 Keze munup joylar dep be?
42 Aa bogda xayïragan
43 Aldï-la aynïng jaazïnda
44 Amïr-šöleen angnaay ergin
45 Suyam, Suyam eney
46 Erilgeni sarïg-la iyin-aan
47 Kattïrangnaan Suyam eney
48 Tïrtïy oglu, tïrtïnïngar
49 Tïp-ap joruur ölüüm-ne bo?
50 Seriligden jalap algan
51 Mool ünnüg Kara-Moyun
52 Ïnggay, ïnggay
53 Urug-darïg aybïzïngga
54 Buyan bolur, kïzïl šekpen
55 Daay abay, Daay abay
56 Kandïg tölden kelgeš törüür
57 Dïkka-dïkka dagžabangar
58 Sorug bažï, ulug taygam
59 Solun Taydïng turar bolzun
60 Oo bogda xayïragan
61 Užu-bažï ulug taygam
62 Tuman duglap ….
63 Urug-darïg aybïzïngga
64 Jötkü-dumaa ïnggay turzun
65 Ïnggay turzun, eey-eey
66 Ulug jaraš Ödügende
67 Ulug, jaštïg joy-la ber-em, 2x
68 Aa, bogda xayïragan
69 Xamsïranïng beldirinde
70 (Kara-balïk) jorup joruur
71 Kadïr (t)öštüng beldirinde
72 Kaljan belden tuttunar sen
73 Ooldarïm, ooldarïm
74 Ebiligge tenip joraaš
75 Eep jadap joraan iyik men
76 Kïdadïmnïng kïzïl šayïn
77 …. sïïrïp jemneer
78 Urug-darïg aybïzïngga
79 Udup jadïp oluru(m) be
80 Ekki joraaš aldïlardan
81 Adïp algaš jede bereel!
82 Alïr-la iyin-aan anïy kežiin
83 Salžaktarnïng daay kadayï
84 Oranïmnïng (kežiin) tuttušpazïn
85 Sïïrïp jemneer baarïngar
86 Jüs-le aldï sayïn söögün
87 Saldïnïngar ačalarïm, abalarïm
88 Xamnïng ištii abalarïm, ačalarïm
89 Ku-kuk, ku-kuk

Fordítás

1 Számos darhat rokonaim,
2 Készülök titeket meglátogatni.
3 Tïrtïy át hívom.
4 ó, Szent Dalay, hívlak téged!
5 Szép lassan gyere ide!
6 Tïrtïy a és Dalay a,
7 A gyerekek kérésére,
8 Legyen áldás, szent Bogda!
9 Dambï folyó meredek partja,
10 Daay anyánk vörös köntöse,
11 Suyam anyánk arany ezüst öve,
12 ó, Szent Bogda!
13 Számos darhat rokonaim
14 Meglátogatlak titeket.
15 Jaaytï útja nehéz!
16 rokonaim a téli szálláson,
17 Én vigyázom az utatokat.
18 Suyam, ó, Suyam, ó!
19 ó, szent Bogda!
20 Hívlak téged, Tïrtïy a,
21 ó, szent Bogda!
22 A meredek hegyoldal kopár hágója,
23 Hosszú és széles.
24 De most köd borítja,
25 A hegycsúcsaid lenyűgözőek!
26 A sámánősök között,
27 ó, Bogda szent,
28 A Dalay (tó) vízcseppjei, vörös köntös!
29 Jïnja sámán szeretett a,
30 Sorug folyó torkolatánál,
31 enggiš forrásánál, a tajgában szellemek laknak.
32 Mi Bogda szentünk!
33 Jazïlïg folyó forrásánál,
34 Ott volt a nyári szállásunk.
35 Én atal, kis hegyem!
36 A tavaszi hideg frissessége,
37 Tïrtïy a, hívlak téged!
38 Salamak unokája,
39 ez a szertartásunk helye.
40 Számos darhat rokonaim,
41 Hátasukon érkeznek-e?
42 ó szent Bogda!
43 A hatodik hónap újholdja idején,
44 Had vadásszon szabadon!
45 Suyam, Suyam anyám,
46 erilge sárgálló vidék.
47 Nevető Suyam anyám,
48 Tïrtïy a, hívlak téged!
49 Ha meghalok, megtalállak.
50 Serilig-ből elhívtalak,
51 Mongol beszédű Kara-Moyun.
52 Tovább, tovább!
53 A gyermekek kérésére,
54 Áldást hoz a vörös köntös!
55 Daay anyám, Daay anyám,
56 Miféle gyermeket hozott világra.
57 Ne verjetek túl nagy zajt!
58 Sorug forrása a Nagy Tajgán
59 Solun Taydïng had maradjon!
60 ó, szent Bogda,
61 Hosszú és széles tajgám,
62 Köd fedi be…
63 A gyermekek kérésére,
64 Tűnjön el a köhögés, nátha!
65 Tűnjön már el!
66 A mi ulug (Nagy) és Ötügen Tajgánk.
67 Öregek, atalok, csak menjetek!
68 ó, szent Bogda,
69 Xamsïra folyó torkolatánál,
70 (Fekete hal) úszik.
71 Kadïr dombnál, ahol a folyók találkoznak,
72 Állj meg a Kopasz (kaljan) hágónál.
73 Fiaim, ó aim,
74 ebilig körül kószáltam,
75 És onnan nem tudtam visszatérni.
76 Igyatok az erős kínai teából!
77 Szürcsölve igyátok…!
78 A gyermekek kérésére,
79 Álomba [transzba] merülök,
80 elutazok, és cobolyokat
81 Lövök, úgy térek vissza!
82 Megtaláljuk szerencsénket,
83 Saljak nembeli anyai nagynénénk,
84 Ne engedd, hogy földünk szerencséjét elvigyék!
85 egyetek és igyatok [az áldozatból]!
86 Százhat nemes nemzetség,
87 Gyertek ide, apáim, anyáim!
88 Xamsïra béli anyám és apám,
89 Kakukk, kakukk!

Tuva és darhat kapcsolatok

A második dal elején a sámán arról beszél, hogy meglátogatja darhat roko- nait, ami valószínűleg sámánősöket jelent. A darhatok egy mongol nyelvű etnikum, akik a mongol-tuva határon túl, a Xöwsgöl-tó nyugati felén élnek (renčinlxümbe, ulaan uul és Cagaan Nuur járások). A szövegben is szerepel, hogy a darhat szellemek mongol nyelvűek (mool ünnüg), tudósok azonban feltételezik, hogy a darhatok elmongolosodott tuvák, mely sámánhagyomá- nyaik alapján is kimutatható (diószeGi, 1962). Sámáneszközeik elnevezése is gyakran tuva eredetű (például tuva orba, darhat orow / „dobverő”, tuva dayak, darhat tayag / „sámánbot”), mindemelett a tuva rénpásztorok (mon- golul caatan) gyakran házasodnak darhat nemzetségekből, és vannak azonos nemzetségneveik is (például tuva kuular, darhat xuular / „hattyúk”).

Szent helyek és gazdaszellemeik (ee)

A sámán éneke során a kakukk hangját utánozza, amely egyfajta „sámán” madár a dél-szibériai törökök körében.40 A sámán arról beszél, hogy anyja a pusztai Saljak nemzetség tagja. Bár a tuvák patrilineáris nemzetségekben élnek, az ősök szellemei (dös) matrilineárisan is örökölhetők, így a sámánok gyakran anyai nemzetségükhöz kötődnek szellemeik által.41 A sámán felso- rolja nemzetsége szent helyeit (például erilge, Serilig, Kaljan, ebilig, Kadïr), és azok gazdaszellemeit is idézi. A sámán szintén megemlíti a Xamsïra folyót és a híres Ödügen42 tajgát is, melyeket szintén hatalmas szellemek birtokol- nak. A táj egyes részei a szellemősök testét vagy ruházatát szimbolizálják. A sámán lelke a transz alatt bejárja ezeket a helyeket, szimbolikusan meg- rajzolva, kijelölve nemzetsége szakrális területét, melyen belül a szellemek védettséget biztosítanak. A szellemeket azért idézik meg az énekben, mert a atalok köhögéstől, megfázástól szenvednek (jötkü-dumaa). A szövegben az is szerepel, hogy a sámánkodás újhold idején történik (aynïng jaa-zï). ellen- tétben a burjátokkal, a szibériai törökök és a darhatok az újholdhoz kötik a szellemekkel való érintkezést (soMfai, 1998, 241.).

Különféle eksztázis élmények

A sámán Tïrtïy, Dalay, Daay és Suyam anya szellemeit idézi meg, és arról beszél, hogy meglátogatja a vidék szentjeit, illetve szent helyeit. A sámán szellemutazása során nem az alsó és fölső világba,43 hanem a nemzetségi szent helyekre jut el. A rénpásztorok körében tehát van sámánutazás, de nem vertikális, hanem horizontális, mely talán a réntartók és a szellemek közti mellérendelt viszonyt szimbolizálja, szemben a pusztai népek hierarchikus Alsó és Felső Világaival.44 Míg a tuva sámánénekek fontos része a szent helyek ismertetése, a burját és darhat sámánénekekben kevesebb utalást találunk rájuk. A mongol sámánok általában a megszállottság élmé- nyét élik át, míg a tuva sámánokat nemcsak a megidézett szellemek szállják meg, hanem a sámánok lelke (tuva sünezin, mongol sünesün) általában uta- zást is tesz a szent helyekre. A tuvák a sünezin ün- / „lélek eltávozik” kife- jezést használják a transzállapotra, míg a mongol etnikumok között inkább az ongγon or- / „a szent, vagyis a szellem megszállja” kifejezés használatos. ez az émikus terminus jól mutatja az eksztázis élmények közti különbsé- get. A tuva sámán azt is elmondja, hogy az utazása végén a lelke visszatér (jana ber-). A szent helyek közt hegyeket (tayga), hágókat, folyókat és sá- mánsírokat találunk. A szövegben a természet gazda-szellemeit bogda és xayragan szavakkal jelölik, mindkettő „szent” jelentésű a mongolban. A sá- mán a szellemet kínai teával kínálja, melyet saját maga fogyaszt el, de abból valójában a testét megszállt szellem részesül. Kétféle eksztázis élményt is meg gyelhetünk tehát egy időben: megszállottságot és a sámán szellemuta- zását (Johansen, 2003, 143.).

3. ének: Tažï-seren dobavató (dünggür ööredir) éneke, adatközlő ismeretlen

1 Tïrtïy xamnïng sïïnïnïng
2 Töreen jerin istep köreel
3 Alazïnïng bažïnayda
4 Ag-ïy dagga töreen irgin
5 Tïrtïy xaaktï bastïrgaštïng
6 Eginnigning bodu-la bo
7 Dört-le xaaktïg joraan irgin
8 Dudalïgnïg bodu-l bo
9 … kedeer öngnüüm-ne sen
10 Dagïlazïn dag-ïy sanïn
11 Urug-darïg aybïzïngga
12 Buyan bolur deer-le men
13 Eey-eey, eey-eey
14 Azas bažï baza jerleen
15 Attïg jarlïg abayïmnïng
16 Kiži xemning aalatkan
17 Beldir šölge…?
18 Užu-kïdïïn boop jerlep
19 Jerlep turar, ooy-eey
20 Uzun dünnü ulay düžeeš
21 Düžüm bile, xanïm bile
22 Öörenip algan iyik men
23 Aa bogda abalarïm,
24 Alazïmga töreen iyik men
25 Üš le jïldïng nüürü bolgan
26 Ekki jïldïng nüüründe
27 Eginnigni köör iyik sen
28 Ekki jïttap joru-la sen
29 Ee bogda üž-ay sïïnïm
30 Šïday bolup sïrïglïktan
31 Jarlï beeri emes(ebes) iyik be
32 Sarïlgaktïng ïdï bile
33 Tos kiži atkargaštïng
34 Bo-la jerge (dengnep) turgan
35 Xubuttaynïng xüler kestik
36 [?] sïïnnap joruur,
37 Üš-le aylïg xüler kestik
38 Inek sürüp[?] joraay-la sen
39 Kadat xöldüng tožun baspay
40 Kadat xöldüng suun išpey
41 Sïrïlgaktïng, sïrïlgaktïng
42 Ee bogda xayïragan
43 Eginnigge töreen irgin
44 Sarïg-dïttïng bažï bile
45 Üš-le kattap toylaan na men
46 Aa bogda, abalarïm
47 Bolzun, bolzun, abalarïm
48 Eginnigni kedep algan
49 Eep jadap joy-dur iyik men
50 Tïrtïy oglu tïrtïnïngar
51 Kïdadïmnïng kïzïl šayïn
52 Sïïrïp jemnep alïyn aan
53 Üš-le dangza, üš-le daška
54 Bora xamnïng boppuškazï[?] 55 Sïïrïp jemnep joy-dur iyik men
56 Köbey šagda …
57 Jüs-le aldï say-la söögün45
58 Xozadïngar, xozadïngar
59 Kük-kük, kük-kük

Fordítás

1 Tïrtïy sámán marál szarvasának [dobjának],
2 Keressük fel szülőföldjét!
3 Az Alazï folyó forrásánál,
4 A Fehér Hegyen született.
5 Tïrtïy sílécet kötött a lábára,
6 Két pár síléccel utazott.
7 ez maga eginnig,
8 ez maga Dudalïg,
9 Te vagy az én oltalmazóm,
10 Járja körül az összes hegyet!
11 A gyermekek kérésére,
12 Áldást hozzon!
13 Hej, hej, hej, hej
14 Azas folyó forrásánál lakott,
15 A mi híres ősanyánk.
16 Kiži folyó mentén kiáltozott,
17 Beldir pusztáján…?
18 Azokat a helyeket mind belakták,
19 Ott laktak, sokáig, hó, hej!
20 Hosszú éjszakát végigálmodtam,
21 Az álmommal és véremmel,
22 Megtanultam [a módját]!
23 ó, szent Bogda atyáim!
24 Én Alazïban születtem.
25 Három év telt el [amióta a dobot felavatták].
26 egy szerencsés év kezdődik.
27 eginnigben kezdtem jósolni,
28 Szagolgatva jártam.
29 Három szent marál szarvasom,46
30 A hajszától szenvedtek,
31 És elszakadtak tőlem.
32 Sarïlgak kutyájával,
33 Kilenc fér t küldtek,
34 És elértek erre a helyre.
35 Xubuttay bronz késével,
36 Marál szarvasra vadászik,
37 Három hónapja készült a bronz kés.
38 egy szarvasünőt kerget.
39 Kadat tó jegére ne lépj!
40 Kadat tó vizét ne igyad!
41 Sïrïlgak, Sïrïlgak,
42 ó szent Bogda!
43 eginnigben született,
44 A sárga vörösfenyőnél,
46 A három marál szarvas a Kaszás csillag (Orion) neve Dél-Szibériában (vö. mongol gurban maral).
45 Háromszor rendeztem lakomát.
46 ó szent ősanyáim
47 Gyertek gyorsan, ősanyáim!
48 eginnigbe lopakodtam,
49 És nem tudok visszatérni.
50 Tïrtïy a, hívlak téged!
51 A kínai erős teából,
52 Szürcsölve had igyak!
53 Három pipadohány, három csésze [vodka],
54 Bora sámán italát47
55 Szürcsölve megkóstolom,
56 Sok alkalommal…
57 106 nemes nemzetség
58 engedjetek, engedjetek!
59 Kakukk, kakukk!

Sámánná avatás és a dob

tuva saman sámándobA harmadik dal egy dob felavatásának éneke. A tuva sámánhagyományokban a sámánt nem avatják fel külön szertartáson, ahogy azt a burjátok vagy a daurok teszik.48 Úgy lesz valakiből sámán, hogy révüléshez szükséges esz- közre tesz szert (dob, bot stb.), miután egy idősebb sámán megtanítja neki, ho- gyan idézze meg a szellemeket vele. Az eszközt azonban alkalmassá kell még tenni a szellemek megidézésére, vagyis fel kell avatni. Ilyenkor az idősebb sámán elénekli a dünggür ööredir / „dob tanító” dalát, és közben a tanítvány lelkét (sünezin) a dobra, mint a szellemutazás „hátas állatára” felülteti. (7. kép) A dob azt az állatot jelképezi, melynek bőréből készítették. ebben az énekben a dob a szibériai marál szarvas bőréből (sïïn) készült. A szarvas elejtését is részletesen taglalja a szöveg. A sámándob kerete egy szent fából van kifaragva. Az idősebb sámán választja ki a szent fát, kilenclyukú (tos-karak) kanállal tejet hint rá, megtisztítja, majd fehér szalaggal (jalama) megjelöli (diószeGi, 1960, 191.). A sámán ebben az énekben is a dob révén hívja a beavatandó sámán segítő szellemét, majd pipa dohányt (dangzï) és pálinkát (daška) áldoz neki.
A megidézett szellem jelképesen a dob gazdája lesz (dünggür ee-zi) (8. kép), és a dob használatakor segít a szellemnek a lélekutazásban. ezalatt a szellem megszállhatja a sámán testét, mivel annak lelke ilyenkor eltávozik (sünezin ün-). Az ének végén megkérik a dobot felavató szellemet, hogy hagyja el a sámán testét (xozat-), és a sámán lelke visszatér szellemutazásáról.

tozsui samandob

Összegzés

Az 1950-es években a politikai helyzetből kifolyólag rendkívül nehéz volt a sámánokat hagyományaikról faggatni a „szovjet” Szibériában. A legtöbb sámán, akikkel Diószegi találkozott, nem mert vele beszélgetni, félve a kö- vetkezményektől (kitelepítés, börtön). Diószeginek olyan emberektől sike- rült ezeket a tuva sámánénekeket gyűjtenie, akik sámánok szertartásain vet- tek részt (Ak Sandïk a és az ismeretlen adatközlő). ez jól mutatja, hogy a sámánhagyományok és a folklór nem valami titokzatos dolog volt a szovjet kor előtt, hanem az „egyszerű” emberek életének is fontos részét képezték. Voltak olyan antropológusok, akik vitatták a sámánhagyományok fontossá- gát, azzal érvelve, hogy azok csak a társadalom egy-két kiválasztott tagjá- nak életét határozták meg, melyekről a társadalom többségének nincs tudo- mása. Az én tapasztalataim ennek éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Azok az emberek, akik a szertartásokon részt vettek (hagyományosan a közösség minden felnőtt tagja és gyakran gyerekek is), a sámánhagyomány szinte minden aspektusát ismerték, illetve tisztában voltak a hozzá kapcsolódó hitvilággal. A szovjet korszak hagyományromboló és szekularizációs folya- mata vezetett oda, hogy a sámánhagyományok és a néphit csak egy hagyo- mányőrző kisebbség tudása lett. A szovjet kor előtt a hétköznapi emberek is megjegyezték a sámán énekeit, és Diószegi gyűjtései is bizonyítják, hogy kérésre elő is tudták adni azokat. Diószegi által az 1950-es években gyűj- tött adatok ebben a kontextusban hozzájárulnak a szibériai népek szovjet és poszt-szovjet etnikus történetének és a sámánhagyományok változásai- nak jobb megértéséhez. A poszt-szovjet korszakban a tuva sámánhagyomá- nyokról közzétett anyagok tükrében Diószegi gyűjtései megbízhatóbbak és autentikusabbak, mint az utóbbi évtized publikációi (Kenin-loPsan, 1997).

Jegyzetek

  1. Sántha István a hagyatékról közölt egy vázlatos leírást (sántha, 2002, 419–420.).
  2. Az első rész az ethno-lore 2006-as számában jelent meg az 1957-es nyugati-burját gyűj- tésről (soMfai, 2006).
  3. A második (hakasz) és harmadik (tofa) terepmunka anyagai nincsenek meg az archívum- ban (soMfai, 2007).
  4. Tuva (tïwa) nemcsak az ország neve, de az itt élő népcsoport önelnevezése is. Tehát Tuva (Tuva Köztársaság) őslakosai tuvák, és nem tuvaiak (vö. angol Tuvans/Tuvinians, orosz tuvinyec).
  5. Azon a helyen, ahol a Kis Jenyiszej (Kaa-xem) és a Jenyiszej (Bii-xem) összefolyik, kezdődik a Felső-Jenyiszej (ulug-xem). ennek a helynek korábban a „folyók találkozása” jelentésű Beldir vagy Xem-Beldiri volt a neve.
  6. A tofák (pontosabban toxa-lar/toфa-lar) valójában a tuvák egy tajgai csoportja. Diószegi karagasznak nevezi őket, mely a kara-xaas nemzetségük nevéből ered.
  7. Diószegi 1958. július 3–23. között végezte leghosszabb (19 napos) terepmunkáját az uda folyó menti tofák közt (diószeGi, 2002, 189–205.).
  8. Diószegi a tuvákat szojotnak nevezi írásaiban. ez valójában a tuvák burját elnevezése, mely a tajgai tuva soyan nemzetség nevéből ered. Az elmongolosodott tofákat Burjátiában (Tunka járás, burjátul Tünxe) hivatalosan ma is szojotnak nevezik (burjátul hoyod).
  9. Diószegi könyvében Ak Daržaa sámánt (xam) is feljegyezte Iy faluból (diószeGi, 1960, 172.), de később róla nem tesz említést.
  10. A terepmunka ideje: 1958. augusztus 5–13. (diószeGi, 2002, 214–217.).
  11. Manapság a járás központja Toora-xem.
  12. Diószegi kol-dugan¤ï-t, mint az adatközlő nevét jegyezte le, pedig tuva jelentése valójá- ban „buddhista szentély őrzője” (vö. tuva dugan jelentése „buddhista szentély”).
  13. Olyan láma, aki gyógyítani is szokott.
  14. A tuva xayïragan vagy xayïrakan, mongol qayiraqan jelentése „szent”, de a „hegyszel- lem” vagy „hegy” értelemben is használatos.
  15. Diószegi gyűjtése szerint háromféle sámán lézett: dünggürlüg / „dobos”, dayaktïg / „botos” és burgannïg / „Buddha szobros” (diószeGi, 2002, 215.).
  16. Tožui sámánok: Torug Arïkay, Takka, Ak Taylïk, Šarday, Xodanay, Sanjïmaa xam kaday (sámánnő Xamsïra folyó mentéről, 1940-ben halt meg). 1958-ban még élő sámánok: Ak Nïtka, Ak Sandïk, Ak Stepan, Ïnggaažïk, Tažï-seren, Saadakpan, Takpažïk, Tamčat, Kamjalan (Jalan), Takïyak, Targa.
  17. Adatközlők: Lopsan-Čïmba, egy láma (kol-dugan¤ï), Ak Sandïk a (Ak-Sandïk sámán énekei), ismeretlen személy (Ak Stepan, Ïnggaažïk, Tažï-seren, Saadakpan, Takpažïk sá- mánok énekei).
  18. Arïkay sámán dobját Čiwüzey készítette 1927-ben, Takka sámán dobjának készítését maga a készítő mesélte el, de a neve sehol sem szerepel (diószeGi, 1960, 191–192.).
  19. Tuvául a sámánsírt seri-nek nevezik (Kenin-loPsan, 1978).
  20. „Szerencsére akadt ember, aki majdnem teljes egészében még bele tudta énekelni a magnetofonba.” (diószeGi, 1960, 201.) egy alkalommal így említi adatközlőjét: „öreg szojotom” (diószeGi, 1960, 195.).
  21. utóbbi különösen értékes szöveg, mert jóformán csak Diószegi gyűjtéséből ismerjük, és most kerül először közlésre.
  22. A Diószegi Tozsuban gyűjtött dalainak jegyzéke:
    1. egy láma (kol-dugan¤ï): sïrïn-sïrïn, xayïragan (xayïragan /„hegyszellem” dicsérete).
    2. Ak Sandïk a, részlet: dünggür ööredir / Sámándob felavatása.
    3. Ak Sandïk a, részlet: Xangšaar taygam / Xangšaar hegyem.
    4. Ismeretlen adatközlő, (Ak Stepan): Birekkeyning oray oglu (Birekkey legkisebb a).
    5. Ismeretlen adatközlő, (Ïnggaažïk): Xubultaynïng ortun oglu (Xubultay középső a).
    6. Ismeretlen adatközlő, (Tažï-seren): Kezek dargan törelim (Számos darhat rokonom).
    7. Ismeretlen adatközlő, (Tažï-seren): dünggür ööredir (Sámándob felavatása).
    8. Ismeretlen adatközlő, (Saadakpan): Kara xakkïy, (Fekete bátyó).
    9. Ismeretlen adatközlő, (Takpažïk): £üdügeštïng bagay oglu (Jüdügeš rosszcsont a).
  23. Diószegi a következőt írta naplójába (diószeGi, 2002, 218.): „reggeltől kezdve jegyez- tük a szalagról a szövegeket. Kalzan jegyzi a szövegeket, egyedül kezeli a magnót.” A szövegek így oszlanak meg: Ak Sandïk 15 sor, Ak Stepan 122 sor, Ak Ïnggaažïk 146 sor, Tažï-seren 170 sor, Saadakpan 94 sor, Takpažïk 129 sor.
  24. A szerző saját fordítása.
  25. A mongol qubi-lγan szó jelentése a buddhizmusban „megtestesülés, újjászületés”, a tuva xuwul-/xuul- ige jelentése „átváltozik”.
  26. A tuva saldï szó a salïm „sors vagy sorsszellem” egy változata lehet (vö. tuva ¤ayaan, mongol ¤ayaγan).
  27. A mongol „Szent Fa” értelmű £aqa-yin Modun-t gyakran említik sámánszövegekben és eposzokban (vladiMirtsov, 1926, 19. és soMfai, 2009a). A tuvák szerint a „szent fa” vörösfenyő (tuva dït, mongol sünesün), saját gyűjtés (1995, Tožu, Tuva).
  28. Diószegi fordítása e soroknál teljesen eltérő.
  29. Tuva šowaa szó eredeti jelentése „eleven”.
  30. A mongol mitológiában Čagan ebügen, halha Cagaan Öwgön „Fehér apó”.
  31. A szibériai és más belső-ázsiai népek körében a boróka (tuva artïš, mongol arča) hasz- nálatos füstáldozatra, tisztításra is.
  32. Terepmunkám során gyűjtött adat (Kïzïl, Tuva, 1995 és 1998).
  33. A tohák tulajdonképpen tajgai tuvák, akik a kolhozosítás elől költöztek át Tuvából Mon- góliába. Mongóliában caatan / „rénpásztor” a nevük, de néha ujguroknak is hívják őket. Nyelvjárásuk közel áll az uda folyó menti tofákéhoz (Irkutszk Tartomány, Nižneudinsk járás).
  34. Terepmunkám során gyűjtött adat Mongólia (Xöwsgöl, 1997, 1999 és 2008).
  35. A szövegben a Jaak-dït alakot találjuk, mely a mongol Jaqa-yin modun / „Szent Fa” elnevezéséből ered, míg a fa valódi tuva neve Bay-dït / „Szent Vörösfenyő”.
  36. Saját gyűjtés (Tozsu, Tuva, 1995, lásd még Kenin-loPsan, 1997, 118.).
  37. ez a szó a régi ujgur nyelvből került át a mongolba. A Mongolok Titkos történetében Ögödei állítólag azért lett beteg, mert egy ada démon megtámadta (272-es bekezdés, li- Geti, 1971, 245.).
  38. Terepmunkám adatai alapján. Tožu, Tuva, 1995.
  39. erlik vagy régebbi formában erklig, „a hatalmas” a török néphitben az alsó világ ura volt. ő az, aki az életet (tïn) elveszi az emberektől, de a lelküket (kut) is ellophatja életük során (Kenin-loPsan, 1997, 113–114. és VerbiTskiĭ, 1893, 51–52.).
  40. Maadaj Kara hőseposzában is találunk adatokat a kakukkal kapcsolatos hiedelmekre (KalKin, 1972, 68. és 252.).
  41. ezt a jelenséget 2008-as terepmunkám alatt is tapasztaltam, mikor Kalzan toha (mongo- lul caatan) sámán bár balïkšï nemzetségből származott, mégis anyja soyan nemzetségéhez sorolta magát, mert sámánképességét egy Gombo nevű sámántól örökölte, aki anyai nagy- apja volt. Gombo-t Diószegi is megemlíti mongóliai terepmunkája (1960) idején (diószeGi, 1960, 200.).
  42. Megjegyzendő, hogy az ótörök rovásfeliratokban egy szent helyről is szó van, melynek neve Ötüken yïš, a legenda szerint a kök-türk nemzetség ősi szállásterülete.
  43. Az Altaj hegység telengit sámánjai az Alsó világba is tesznek utazást (soMfai, 1998, 242.).
  44. 2008-as, Tozsu vidéki terepmunkám során a toha sámánok is a nemzetség egykori szent helyeit és gazdaszellemeit keresték fel révületük alatt.
  45. utolsó rész (elküldi a szellemeket).
  46. A három marál szarvas a Kaszás csillag (Orion) neve Dél-Szibériában (vö. mongol gurban maral).
  47. A boppuška valamiféle kásaszerű ital (saját gyűjtés, Tuva 1998).
  48. A burját šanar, daur ominaan olyan szertartások, melyek által a sámánt beavatják, így magasabb fokozatú sámánná válik (soMfai, 2009b, 157.).

Irodalom

  • Cheremisov, Konstantin Mikhaĭlovich
    1973 Buriatsko-russkiĭ slovar’. Sovietskaia enciklopediia. Moskva.
  • Diószegi Vilmos
    1959a Az északkeleti szojotok sámánhitéhez (Zum Schamanenglauben der nordöstlichen Sojoten). Ethnographia, LXX, 77–137.
    1959b Der Werdegang zum Schamanen bei den nordöstlichen Sojoten. Acta Ethnographica Ac. Sc. Hun. VIII, 269–291. és Suppl. 6–7.
    1960 Sámánok nyomában Szibéria földjén. Egy néprajzi kutatóút története. Budapest, Magvető Kiadó.
    1961 Problems of Mongolian Shamanis. report of an expedition made in
    1960 in Mongolia. Acta Ethnographia As. Sc. Hung., X, 195–205. 1962 Intraethnic Differences és Interethnic Analogies. Acta Ethnographica Ac. Sc. Hun. XI, 143–190.
    2002 Naplók, levelek. In: sántha István (szerk.): Halkuló sámándobok. Diószegi Vilmos szibériai naplói, levelei. Budapest, L’Harmattan. (Documentatio ethnographica 18.)
  • Johansen, Ulla
    2003 ecstasy and Possession: a Short Contribution to a Lengthy Discussion, In: hoPPál Mihály – Kósa Gábor (szerk.): Rediscovery of Shamanic Heritage. 135–152. Budapest, Akadémiai Kiadó.
  • KalKin, Alekseĭ
    1973 Madaĭ-kara, Altaĭskiĭ georicheskiĭ epos. In: Petrosian, Afro (szerk.): Epos Narodov SSR. Moskva, Nauka. Kenin-loPsan, Mongush
    1978 The Funeral rites of Tuva Shamanism. In: diószeGi Vilmos – hoPPál Mihály (szerk.): Shamanism in Siberia. 291–298. Budapest, Akadémai Kiadó.
    1997 Shamanic Songs and Myths of Tuva. Budapest. (ISTOr books 7.)
  • Ligeti, Louis/Lajos (szerk.)
    1971 Mongγol-un Niγuča Tobčiyan/Histoire Secrète des Mongols. Monumenta Lingue Mongolicae Collecta I, Budapest. (eredeti In: ye dehui (szerk.): 元朝秘史 Yuan-chao Bi-shi. Beijing, 1908).
  • Sántha István
    2002 Diószegi Vilmos szibériai útjai és hagyatéka. In: Sántha István (szerk.): Halkuló sámándobok, Diószegi Vilmos szibériai nap- lói, levelei. 411–420. Budapest, L’Harmattan. (Documentatio ethnographica 18.)
  • Somfai Kara Dávid
    1998 Dél-szibériai török sámánok révülési eszközei. In: Birtalan Ágnes (szerk.): Őseink nyomán Belső-Ázsiában II. Hitvilág és nyelvészet. 237–248. Budapest, Tankönyvkiadó.
    2002 Dél-Szibériai törökök; Diószegi nyomában Szibéria földjén. In: Sántha István (szerk.): Halkuló sámándobok, Diószegi Vilmos szibériai naplói, levelei. 455–466. Budapest, L’Harmattan Kiadó. (Documentatio ethnographica 18.)
    2003 Vilmos Diószegi’s Collection of Kumandy Shamanism from 1964, In: sárKözi Alice – ráKos Attila (szerk.): Altaica Budapestinensia MMII. 297–304. (Proceedings of the 45th PIAC, 2002), Budapest.
    2006 Bulagat-burját „sámán” szövegek Saraksinova és Diószegi gyűjtéséből. In: varGyas Gábor – Berta Péter (szerk.): Ethno-lore XXIII. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve. 545–560. Budapest, Akadémiai Kiadó.
    2007 Sámánizmus-archívum. In: Balogh Margit (szerk.): Diszciplínák határain innen és túl. 207–216. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ.
    2008 Rediscovered Buriat Shamanic Texts in Vilmos Diószegi’s Manuscript Legacy. Shaman, 16, 89–106.
    2009a Életfa-ábrázolás egy altaji török eposz alapján. In: Bali János – turai Tünde (szerk.): Élet/út/írások – Szilágyi Miklós tiszteletére. 335–340. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet – ELTE BTK Néprajzi Intézet.
    2009b Ominaan, egy újjáélesztett daur sámánszertartás Hailar vidékéről. In: Berta Péter (szerk.): Ethno-lore XXVI. Az MTA Néprajzi Kutatóintézetének Évkönyve. 141–170. Budapest, MTA Néprajzi Kutatóintézet.
  • Tenishev, Ädhäm Rakhimovich (szerk.)
    1968 Tuvinsko-russkiĭ slovar’. Sovietskaia enciklopediia, Moskva.
  • VajnšTaĭn (Weinstein), Sev’ian Izrailevič
    1978 The eerens in Tuva Shamanism. In: diószeGi Vilmos – hoPPál Mihály (szerk.): Shamanism in Siberia. 457–467. Budapest, Akadémai Kiadó.
  • VerbiTskiĭ, Vasiliĭ Ivanovich
    1893 Altaĭskie inorodtsy. Moskva. (reprint: Gorno-Altaĭsk, 1993)
  • VladiMirtsov, Boris Iakovlevich
    1926 Obraztsy mongol’skoĭ narodnoĭ slovenosti (Severozapanaia Mongoliia). Leningrad, Nauka. (St. Petersburg)

Dávid Kara Somfai: Songs of tuva shamans

Vilmos Diószegi’s Manuscript Legacy (part 2)

Vilmos Diószegi (1923–1972), the well-known Hungarian researcher of Si- berian shamanic traditions left a proli c manuscript legacy after his untime- ly death in 1972. Some parts of it are now kept in the Institute of ethnology of the Hungarian Academy of Sciences. Diószegi’s manuscripts, typescripts and notes are kept in paper folders in the archives of the institute. Éva Schmidt compiled a tentative catalogue in Hungarian that was never pub- lished. When the author of the paper started to work at the Institute in 2003, his task was to nd out exactly what kind of materials were kept in the ar- chives that are related to shamanic traditions and Diószegi’s own eld trips to Siberia. The author has found fourteen folders with manuscripts related to shamanic traditions. Some of the materials were collected during Diósze- gi’s eld trips to Siberia between 1957 and 1964. The author has also found many valuable unpublished materials and started to prepare them for publi- cation. He has compared the manuscripts with data earlier published about Diószegi’s eld trips. The present article is the second part of a preliminary report the author wishes to dedicate to Diószegi’s manuscript legacy. It is about the materials collected during Diószegi’s fourth eld trip among the North-eastern Tuva (Tožu) in 1958. The author has selected some valuable data on beliefs: the way shamans received their shamanic ability (dös) and a shamanic drum was initiated (dünggür ööredir). There is also material on staff (dayak) as a shamanic device. Texts are published here with original Tuva transcript and english translation by the author.

Ezt olvastad már?

Sámánok bölcsessége - Pszichedelikus gyógyítás

Sámánok bölcsessége – Útmutató a pszichedelikus gyógyításhoz

Az ezredforduló környékén a nyugati orvostudomány vizsgálni kezdte azokat a pszichedelikus növényeket amik segítségével a paleolit kor sámánjai gyógyítottak