FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK!!! FONTOS!!!
Kezdőlap > Multimédia > Filmek a samanokról > Bön és sámánizmus – Interjú Gese Tenzin Wangyal Rinpocsével

Bön és sámánizmus – Interjú Gese Tenzin Wangyal Rinpocsével

Bön és sámánizmus – Interjú Gese Tenzin Wangyal Rinpocsével

A felvétel 2014-be készült Maria Almban, Ausztriában. Az interjút Guido Ferrari készítette. Kamera, hang és vágás: Volker Graf. A Ligmincha Magyarország a Ligmincha International tagjaként a tibeti bön buddhista hagyomány Tenzin Wangyal Rinpocse által képviselt átadási vonalához tartozik. Elsődleges célja, hogy Rinpocse tanításait elérhetővé tegye a magyar érdeklődők számára, ezzel segítve őket, hogy felismerjék lényegiségük határtalan természetét, valamint támogatva a bön buddhista hagyomány fennmaradását a 21. században.

A bönt tartják az egyik legrégebbi spirituális hagyománynak Tibetben. Töretlen vonala évezredekkel ezelőttre vezethető vissza a történelmi Shakyamuni Buddha születésre előttre, egészen a legendás Tonpa Shenrab Miwoche idejére.

Milyen szerepe van manapság a himalájai sámánizmusnak?

Az eredeti himalájai sámán tradíciók más formái a spiritualitásnak, a spiritualitás eredeti formáját fedezhetjük fel bennük.
Vannak melyeknek sötét oldaluk is van, másoknak inkább világos oldaluk van. A Himalája különböző régióiban, sőt a világ minden táján előfordulnak sámánizmusnak olyan ágai, melyek áldozatokat mutatnak be: ez a sötét oldal. (Az állatáldozatoknak a mai Jungdrung bön hagyományban semmiféle szerepe nincs)
A másik oldalon olyan eredeti felfogással találkozhatunk, mint a természet, a természeti elemek és a természet szellemeinek tisztelete.
Nemrég Sikkimben jártam, ahol a Lepcha emberek élnek körülbelül 150 000 Lepcha él arrafelé. Bizonyos dolgok, amelyeket velük éltem meg nagyon érdekes tapasztalatnak bizonyultak. Azt mondták, hogy nincs templomuk. Nincs templomuk, vagy bármi, ami ahhoz hasonlítana, oltárok találhatóak a lakásaikban. Vannak köveik, tollaik és gyertyáik. A természet ezen szimbólumai közvetlen hozzáférést adnak nekik a Nagy Szellemhez, az esszenciához, az ő Nagy Szellemükhöz.
Számos más tradíció rendelkezik formákkal és képekkel, melyek képviselnek valamit, de a nyers természet valahogy közvetlenebb hozzáférést ad az igazsághoz. Ezt nagyon érdekesnek tartom.
Általában igaz, hogy rengeteg formánk van, melyek az igazsághoz, a lényeghez vezetnek és a természetben ezek a lényeghez a szellemekhez vezető utak kifejezetten minimálisak és nyersek.
A sámánizmus bizonyos himalájai ágai nem kifejezetten a teljes megszabadulásról, megvilágosodásról, vagy Buddhává válásról beszélnek, e helyett inkább a forráshoz, a Nagy Szellemhez, vagy az istenséghez kapcsolódnak. A természethez és Nagy Szellemekhez való kapcsolódáson keresztül úgy érzik, hogy gyógyító erőre tesznek szert.
Értik a természetet: ismerik jól a növényeket, mely növények mikor nőnek, milyen alapvető gyógyító erejük van, mikor kell fogyasztani őket, mikor nem szabad fogyasztani őket stb. Hatalmas tudásuk van erről.

Mi a sámánizmus szerepe a bön hagyományban?

A bön hagyományban a bön 9 útját különböztetjük meg és az első négyet úgy hívjuk: okozati járművek. Ezekben rengeteg elem, lélek, gyógyítás, rituálé és ördögűzés munkálkodik. Számos ilyen gyakorlat és a sámánista tradíció között átfedés van. Bár sok hasonlóság van közöttük, a bön nem nevezi magát sámánizmusnak, A bön tradícióban nem használjuk a “sámánizmus” szót. Az öt elem működését általánosságban az okozati járművek tartalmazzák.
Ha úgy tetszik, akár egy sámánista járműhöz is hasonlíthatjuk őket. De még egyszer: a bönt nem nevezzük sámánizmusnak. Ugyanazokkal az elemekkel dolgozunk, azok magasabb formájában, azaz szélként, chi-ként, vagy energiaként ismerjük fel őket a testünkben.
Ezek magasabb szintű gyakorlatok, melyek a tantra hagyományában találhatóak. A tantrában a mozgáson, a légzésen, a pozíciókon és a tekinteten keresztül kapcsolódunk bizonyos elemi energiákhoz. Mindezt azért, hogy a tudatunkat befolyásoljuk egyfajta magasabb meditációs állapot eléréséhez. Tehát az elemekkel gyakorlunk, de máshogy. Míg a legmagasabb formájukban
ahogyan a Dzogcsenben is, még mindig az elemekkel, az öt elemmel dolgozunk fény formájában: fehér, kék, vörös, zöld és sárga fény. Ezeket az öt tiszta fénynek hívjuk. Az öt tiszta fény még mindig az elemek alapvető lényegét képviselik, egyúttal tökéletesen kapcsolódnak a tudatosság állapotához, a tudatosság másfajta állapotához, vagy az öt bölcsességhez. Úgy nevezzük őket: az öt bölcsesség.
Amikor az öt bölcsesség legmagasabb tudatossági szintjével gyakorlunk, akkor elérjük a szivárvány testen keresztüli megszabadulást. Az öt elem használata történjék az durva, energetikai, vagy a legmagasabb – fény – formában, mindhárom kiegészíti egymást. Kapcsolódnak egymáshoz.
Van köztük egy tagadhatatlan kapcsolat, amely fontos, mert úgy tűnik, hogy néha a tibeti tradícióban
hajlamosak vagyunk ezt elfeledni. A nyers elemekkel gyakorlást kevésbé fontosnak tartják, vagy egyáltalán nem tartják fontosnak, netán valamiféle rossznak tartják.
Mikor valamiféle energetikai, vagy fizikai gyakorlatot végzünk mint pl. a jóga akkor az csak a fizikai szinten van jelen és semmi köze a magasabb tudatosság növeléséhez, vagy valami ilyesmi. Ezzel szemben a valódi teljesebb felfogás az, ha megértjük mind a három utat: az elemet a formájában, az elemet az energiájában és az elemet a tiszta fény formájában. Ezek mind kiegészítik egymást.
Emberi lényként mindet együtt kell gyakorolnunk, hogy a legjobb eredményt érjük el, a spirituális fejlődéshez mindennek együtt kell dolgoznia. Azt gondolom, hogy a bön ezt igen egyedien látja.
A tudatosság ebben igen erős. A chöd gyakorlatra például a test felajánlása, a lélek visszaszerzésének gyakorlata, egy olyan szellemmel dolgozás aki esetleg elrabolta a lelkünket, azért, hogy azt visszakapjuk, a kiváltás felajánlása, vagy megadni bizonyos külső erőknek, amit akarnak tőlünk, hogy felszabadítsuk a lelkünk energiáját, vagy visszakapjuk azt, mindez a tudás jelen van, de a bön tradícióban nem kifejezetten sámánizmusnak hívjuk ezt.
A nyugati világban a sámánizmus szónak valamikor pozitív, valamikor negatív jelentése van. Fontos látni, hogy milyen szemszögből tekintünk rá. Vannak oldalai, melyek igen fontosak és értékesek. Aztán vannak aspektusai, melyeket megpróbálnak megőrizni és tán nem annyira fontosak.

A bön hagyomány szerint mi az élet értéke?

Emberi lényként némileg elvesztünk, nem ismerve az élet értékét. Összezavarnak minket a szükségek és a vágyak. A szükségleteink igen alapvetőek. Ha az emberiség történelme során a gazdasági és technológiai fejlődés a szükségleteinken alapult volna, valószínűleg kevesebb kárt tettünk volna a környezetünkben. Azonban nem a szükségleteink, hanem a vágyaink és a kapzsiságunk vezetett minket, és ezért igencsak elveszettek vagyunk. Az alapvető boldogságunkat tárgyakban keressük, holott az alapvető boldogság bennünk van. Ha őszintén kapcsolódunk a természethez hatalmas élénkséget és boldogságot tapasztalhatunk. Ha őszinte a kapcsolatunk a családunkkal, őszinte boldogságunkat leljük benne. Ha őszintén kapcsolódunk önmagunkhoz, őszinte boldogságot találunk magunkban. Számos alapvető emberi igény leginkább a természettel, egymással, vagy az önmagunkkal kialakított kapcsolatban keresendő a materiális dolgok felhalmozása helyett. Természetesen függünk a materiális dolgoktól, de túl messzire mentünk a nagy akarásban és nagyon sokat veszítettünk. Végül többet veszítünk mint amennyit nyerünk.

Miért gyakorolják az emberek a sámánizmust manapság nyugaton?

Nem vagyok biztos benne, de azt gondolom, hogy amiért sokan gyakorolni szeretnék a mai a sámánizmust, mely sok esetben olyan bennszülött tradíciókhoz kapcsolódik, mint a bennszülött amerikai, dél-amerikai, mongol, tibeti tradíciók stb. talán az egy nagyon egyszerű dolog. Amire az emberek igazán vágynak az a kapcsolódás: kapcsolódni akarnak.
Elvesztették kapcsolatukat az életükkel. Elvesztették a kapcsolatot saját magukkal, vagy a családjukkal. Elvesztették a kapcsolatot és a bizalmat a politikában és sok más dologban. Elvesztettek dolgokat és keresik a kapcsolatot. Bizonyos értelemben a legegyszerűbb vagy legismertebb útja a kapcsolódásnak a természethez való kapcsolódás. Néha az emberek a szellemekhez is szeretnének kapcsolódni, és érdeklődnek valami iránt, ami több mint ők maguk.

Mi ez a több?

Ha nem értik Buddhát, nem értik a megvilágosodást, nem értik az öt tiszta bölcsességet, érteni akarják, hogy mi az ami az átlagos énjükön túlmutat. “Hogyan tudok kapcsolódni valamihez túl a szenvedésen?” Tehát: kapcsolatot keresnek, szerintem ennyire egyszerű a válasz. Lehet, hogy túl hosszan válaszolok, túl egyszerűen, nem vagyok biztos benne, de tán ez egy lehetséges válasz.

Ezt olvastad már?

Móró Levente: Hallucinációs módosult tudatállapotok

Móró Levente: Hallucinációs módosult tudatállapotok

Móró Levente a tudatkutatás témájában írt friss doktori disszertációjának magyar nyelvű előadása, melynek címe: Hallucinációs módosult tudatállapotok