FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK!!! FONTOS!!!
burját Somfai Kara Dávid - Bulagat-Burját "Sámán" szövegek Saraksinova és Diószegi gyűjtéséből (1957. szeptember 4-10.)

Bulagat-Burját “Sámán” szövegek Saraksinova és Diószegi gyűjtéséből

Somfai Kara Dávid – Bulagat-Burját “Sámán” szövegek Saraksinova és Diószegi gyűjtéséből (1957. szeptember 4-10.)

Diószegi Vilmos (1923-1972) elöször 1957-ben járt Szibériában1, a Magyar és Szovjet (Orosz) Tudományos Akadémiák közti csereegyezmény keretében. Diószegi augusztus 30-án érkezett Irkutszkba, és már másnap találkozott a híres bulagat-burját folkloristával, Nagyezsda Saraksinovával (1915-2000), amikor meglátogatta a lakásán. Saraksinova épp akkor készült elmenni Bóhanba2 (bur. Bööxuhan, Uszty-Orda Burját Autonóm Körzet), szájhagyományt akart gyüjteni a népe, a bulagat-burjátok (bur. bulgad) közt. Saraksinova beleegyezett, hogy Diószegit magával vigye.

Amikor Diószegi megkapta a hivatalos engedélyeket, autón szeptember 3-án Bóhanba utaztak, annak ellenére, hogy komoly esözés volt. Miután Bóhanban meglátogatták Torojevet (1. kép), a híres mesemondót (bur. üligersen), estére értek el Xada ailba.3

1. kép Diószegi Saraksinova Hangalov lányánál vendégségben (Bilcir)
1. kép Diószegi Saraksinova Hangalov lányánál vendégségben (Bilcir)

Másnap (szeptember 4.) Diószegi találkozott egy öreg burját sámánnal (bur. böö) Xada ail egyik tanyáján. A 73 éves Xadi Xanxayev (1884) volt az elsö sámán, akivel Diószegi találkozott. Ez volt a kezdete szibériai terepmunkájának. Hét év (1957-1964) alatt sámánizmussal kapcsolatos anyagokat gyüjtött a burjátok, abakáni tatárok, tofák, tuvák és az altaji kumandi és telengit csoportok között.
Xadi Xanxayev a következö szövegeket mondta el Diószeginek:

  1. Legenda a bulagat-burját törzs eredetéről
  2. Hogyan lett belőle sámán
  3. Sámánénekek a) Daidiin ezed (A táj gazdaszellemei) b) Übsein töödei (Az übse nemzetség boszorkánya) c) Übsein axanuud (Az übse nemzetség ősei) d) Ünggein axanuud (Az üngge nemzetség ősei) e) Tarsain axanuud (A tarsa nemzetség ösei) f) Ardain axanuud (Az arda nemzetség ösei) g) Xorin zayaan (vagy Zayaan subuun, A hattyúlányok szelleme)
  4. Hogyan készül a zayaan bálvány képe?
  5. Sámánénekek a) Zülxein übged (A zülxe 4 nemzetség ősei) b) Xotonsoi übged (A xotonso nemzetség ősei)
  6. Egy legenda
  7. Az onggon bálványokról a) zayaasa onggon (teremtő bálvány) b) baraa onggon c) holonggoto onggon (coboly bálvány)
  8. Hogyan készül morin horibo (lófejes sámánbot)?
  9. A sámán beavatása

Délután ellátogattak egy másik faluba, ahol további szövegeket vettek fel egy Mantagain Damba (1888) nevű öregtől:

  1. Legenda a tejpálinkáról (burjátul arxi, bulagat ejtése arsi)
  2. A sámán beavatása
  3. Damba családfája
  4. Saraldai nemzetség sámánjai a) Az alsó Saraldai nemzetség b) Uxir nemzetség c) Xorgíl nemzetség d) Sara uhan nemzetség e) Xozoi bööhüüd (xozo A nemzetség sámánjai) f) Dundai bööhüüd (dunda A nemzetség sámánjai)
  5. baraa onggon (sötét, azaz férfí bálvány)
  6. Esege Malaan (Eszege Malán, a felsö világ föistene) Másnap (szeptember 5.) Diószegi megkérte Xadi sámánt (bur. böö) hogy készítsen neki egy lófejes sámánbotot, burjátul morin horibo. Az öreg sámán nyírfaágakat (bur. xuhan) vágott, és abból faragott két botot, így Diószegi le tudta fényképezni a készítés folyamatát. Sikerült lefotózniuk egy baraa onggon nevü bálványt is az egyik falusi házában.

Rákövetkező nap (szeptember 6.) ellátogattak Xorgil ail faluba, újabb öreg buriát emberrel találkoztak, Baduxanov (1875) a következő szövegeket közölte:

  1. Bööxuhan-i burjátok Gorol nemzetsége (bur. yahan)
  2. Argaxan falu sámánjainak geneológiája
  3. Zaglig falu sámánjainak geneológiája
  4. Xudag Böö (sámán) legendája
  5. Poxosoi Böö (sámán) legendája
  6. A nemzetség kilenc ősapjának és ősanyjának története
  7. Yexe tailga (A nagy nemzetségi áldozat)
  8. Tarsain axanuud (A tarsa nemzetség ösei)
  9. Tarsain axanuud legendája
  10. Xoriin zayaan (A hori-burjátok zayaan szelleme)

Szeptember 7-én ellátogattak Dundai és Zaglig falvakba, de a magnófelvételek nem sikerültek, mert nem volt áram. Elmentek Bóhanba, és egy áldozati helyen (tailga) Diószegi lefotózta az áldozó asztalt (bur. seree). Végül Zagligban szálltak meg, ahol a helyiek arxival (tejpálinkával), szalamattal (bur. zöögei ‘sült lisztes’ tejföl) és lóhússal vendégelték meg őket.

Másnap (szeptember 8.) újra meglátogatták a mesemondó Torojevet, aki a 15 különböző tailgáról (áldozat) mesélt nekik.

Szeptember 9-én Zagligban Marija Antropovna Nyikolajevától (1877) gyűjtöttek. Az idös hölgy a következö szövegekre emlékezett:

  1. A sámán beavatása
  2. Buxa Noyon baabai mitikus ős legendája
  3. Zaglig sámánjainak geneológiája Egy másik öreg sámánnal is találkozta, Sagakcin Xantayev (1873) a következőket mesélte:
  4. Buxa Noyon baabai legendája
  5. Zaglig falu sámánjainak geneológiája
  6. Xudag böö legendája
  7. Zayaasa onggon (bálvány) legendája
2. kép Nagyezsda Saraksinova, a híres mesemondó Apollon Torojevvel és feleségével (Bóhan)
2. kép Nagyezsda Saraksinova, a híres mesemondó Apollon Torojevvel és feleségével (Bóhan)

Délután tovább indultak Belser faluba, ahol a híres bulagat tudós, Matvej Xangalov (1859-1918) élt egykor. Ellátogattak a házába, ahol a lánya lakott akkoriban (2. kép). Az éjszakát Xaiga faluban töltötték. Szeptember 10-én Saraksinova talált egy zayaan bálványt, melyet lefényképeztek. Egy sámánköntöst is igyekeztek találni, de nem sikerült. Szeptember 11-én Bööxuhanban látogatták meg ismeröseiket, de még estére visszatértek Irkutszkba. Így ért véget egyhetes terepmunkájuk a bugatok között.

Az egyhetes terepmunka állomásai (3. kép):

  • Szept. 3. Bööxuhan (Bóhan) érkezés
  • Szept. 4. Xada ail
  • Szept. 5. Xada ail
  • Szept. 6. Xorgil (Horgelok)
  • Szept. 7. Dundai, Zaglig, Bööxuhan
  • Szept. 8. Bööxuhan
  • Szept. 9. Zaglig, Belser (Bcn), Xaiga
  • Szept. 10. Xaiga
  • Szept. 11. Bööxuhan (Bóhan) távozás
3. kép Az Uszty-Ordai Burját Autonóm Körzet térképe (Diószegi 1957-es gyűjtésének helyszínei bekeretezve)
3. kép Az Uszty-Ordai Burját Autonóm Körzet térképe (Diószegi 1957-es gyűjtésének helyszínei bekeretezve)

A Diószegi-archívumban talált gépelt anyagban (MTA, Néprajzi Kutatóintézet) csak a Xadi Xangxayev és Maltagain Damba (mindkettő Xada-ail) által közölt szövegeket találtam meg: Xadi Xanxayev, Xeltegei nemzetség, Xada ail (1884/73 éves) 42 oldal.

Megjelent anyagok:5

  1. Daid-iin übged (A vidék ősei (szellemei))
  2. Übsei Töödein tuxai durdalga (Übse Töödei imája (durdalga))
  3. Ünggei Töödeiyi mürgee (Ünggei Töödei imája)
  4. Übsein axanuud (Az Übse nemzetség ösei)
  5. Tarsain axanuud (A Tarsa nemzetség ősei)
  6. Tarsain Übsein aanuuhii temseen (A Tarsa és Übse nemzetség harca)

Kiadatlan anyagok:

  1. Ardain axanuud (The Arda nemzetség) Neryerte neryüüleed (Az udxa (eredetlélek) villámcsapása (neryer))
  2. Zayaa (subuun) (A Zayaa subuun szellem)
  3. Zülxein übged (Zülxe ősök)
  4. Xotonsoi übge (Xotonso ősök)
  5. Neryer buuxa tuai (Az udxa (eredetlélek) villámcsapásáról (neryer))
  6. Holonggoto onggon (A nyérces bálvány)
  7. Zayaasa onggon (Zayaasa bálvány) Zayaasa baabai (Zayaasa bátyó) Zarligtai töödei (Zarligtai ösanya)
  8. Tümers-iin ezen (A kovácsok védőszelleme)
  9. Morin Horibo (Lófejes sámánbot)
  10. Yodooto böö (A zodoo (jegenyefenyős) sámán)
  11. Bööyi üdöölelge (A sámán eltemetése)
  12. Maraa Xara Edirxen (Maraa Xara Edirxen (Eszege Malán, föisten))

Mantagai Damba, Xada ail (1888/69 éves)

  1. Bööyi ugaalga (A sámán mosdatása)
  2. Urdanii udxa, türüün tüüxe (Az udxa eredete, régi történet)
  3. Xese yaagaad xedeg-iime (Hogy készül a sámándob (xese)?)
  4. Xese xexedee bööhüüd-ii udxa uzuur (A sámándob és a sámánok udxa szelleme)
  5. Bööneiyamar udxatai baigaa-b (Milyen udxa szelleme van a sámánnak?)
  6. Bööhüüd xaanahaa bii boloho-iime (Honnan valók a sámánok?)
  7. Tarsain axanad (Tarsa nemzetség)
  8. Yodooto böö (Yodoo (jegenyefenyős) sámánok)
  9. Boidon geze neretei töödei xün (Boidon nevü anyóka)
  10. Saraldai baabai, lidxeen übii (Saraldai apó, lidxeen asszony)
  11. Xarbari töö iibii (Xarbari töö asszony)
  12. Alaanii sara Nixuun yexe böö baígaa (Alaan fia szöke Nixuun, a nagy sámán volt.)
  13. Ene xadahaa arsaan garaza baigaa (A hegyről szent forrás (arsaan) eredt)
  14. Irbaaragai udxa übei xün übei-‘iime (Irbaaragai, akinek volt udxája)
  15. Müngen noyon Tonxoihoo udxa baríza (Müngen noyon udxáját Tonxoitól szerezte)
  16. Ohoin goldo egeen türüün (Oho (Osa) folyó eredete)

Miután összehasonlítottam Diószegi naplójának adatait a gépelt anyaggal, rájöttem, hogy jelentős eltérések vannak. Néhány tétel hiányzott, de voltak olyanok is, melyeket Diószegi nem említett a naplójában. Egyes tételeket nem pontosan nevezett meg, pl. Diószegi két helyen jegyzett le „sámán beavatás” tételt. A gépelt anyag tanúsága szerint azonban ezek a sámán temetésével kapcsolatos szertartások (bur. bööyi xüdöölelge „a sámán kihelyezése a pusztán”, bööyi ugaalga „a sámánmosdatás”). Xadi elsö szövege egy ima (bur. durdalga, DIÓSZEGI-SARAKSINOVA, 1970, 103; BIRTALAN, 2003, 855) az Übse nemzetség boszorkányának (töödei).
A töödei egy olyan ártó szellem, mely tragikus körülmények közt elhunyt asszony lelkéből keletkezik (SÁNTHA, 2002, 428).

Érdekes megjegyezni, hogy az Übse(öbusa) nemzetségben úgy tartják, hogy a sámáni képességet továbbadó udxa lelküket (SÁNTHA, 1998, 163; MANIGIYEV, 1978, 75) az evenki (tunguz vagy burjátul xamnagan) szomszédoktól kapták:

Xaanahaa, yüün deerehee Übsein axanuud „taig-iin tabinhaa tabin naiman xamnagadhaa geze ner abaha-iim aa-b?

(Miért mondják azt az Übse nemzetség ősei, hogy nekünk a tajga ötven [ötvennyolc] tunguz [xamnaganj nemzetségétől ered az udxa szellemük?)

Urg-iin uzuurhaa oldohon Obgon gedeg, Obgon gurban xübüütei baígaa: Ongxotoi, Oloi, Onggoi. Obgonii gurban xübüüd agnaxayaa xeere garaba. Üdesen-iini miaxaa saraad le ortibod. Üglöö bodood xaraxada-ni nege xübüüniini miaxan-übei bolood-lo baigaa. Gurban hüni miaxan-iini übei bolood-lo baiba. Yexe gaixaad xaraasalba. Xaran gexede-ni nege mür baiba. Xoinohoo-ni mürselööd osoxodo-ni nege nüüle baiba. Nüüle-ni saana osoxodo-ni, nege haixan basagan xebtebe. Tere basagayaa bariad gertee asarba. Tere basagan-iini xamnagan basagan bai-soo. Gertee gurban xübüüd-iini tere basagayaa bulialdaba: „si xügse xexes, bi xexem. ” geldeed bulialdaba. Tiigeed Obgon baabaihaan huraba. Axa-ni xelebe:
– Miníi sortoi miaxayi edibe ” – gebe, esege-ni xelebe:
-Xüüri übei-m aad, xeni-tnai sortoi miaxayi edibe, terenü-tnai hamgan boloxoiima hiim. Axa-ni gerlebe, tere basagan xübüütei bolobo, tere basagan böö udxatai baigaa, Tigeed übsein axanuud taraa. Tere usarhaa bolozo xamnagadhaa udxatai boloho-iime.

(Obgon az Urga nemzetségéböl való, neki három fía volt: Ongxotoi, Oloi, Onggoi. Obgon három fia elment a pusztába vadászni. Este húst sütöttek maguknak. Reggel felkeltek, és látják, hogy az egyikük adagja (húsa) eltűnt. Három éjszakán át a hús eltűnt. Csodálkozva szitkozódtak. Látják, hogy nyomok vannak. A nyomok egy barlanghoz vezettek. Tovább mentek, és egy szépséges lányt találtak ott. A lányt megfogták és hazavitték. Az a lány evenki (hamnigán) volt. Otthon a három fiú összekapott a lányon: „te leszel a férje vagy én?” – így veszekedtek. Aztán megkérdezték öreg apjukat. Az idősebbik ezt mondta: „az én nyársomból evett”. Apja mondta: „Akkor nincs vita, amelyikötök nyársából evett, annak a felesége lesz. Így lett az Übse nemzetségnek evenki udxája)

Ez a kis adat is arra enged következtetni, hogy szoros kapcsolat van a nyugati-burját és evenki (tunguz) sámánizmus között, s véleményem szerint további kutatásra van szükség ebben a témában is.

4. kép Tanaka Kachihiro mongolista nyelvész Saraksinova emléktáblája mellett (Irkutszki Egyetem) 5. kép Saraksinova emlékmúzeumának megnyitóján egy helyi burját lány tejjel és selyemszövettel (xadag) fogadja a vendégeket
4. kép Tanaka Kachihiro mongolista nyelvész Saraksinova emléktáblája mellett (Irkutszki Egyetem) 5. kép Saraksinova emlékmúzeumának megnyitóján egy helyi burját lány tejjel és selyemszövettel (xadag) fogadja a vendégeket

Diószegi és Saraksinova megjelentettek néhány tételt 1970-ben. Sajnos a legérdekesebb részek sosem kerültek kiadásra, miután Diószegi két év múlva megbetegedett és 49 évesen meghalt. Szerintem a megjelent cikknek nem pontos a címe (Songs of Bulagat Buriat Shamans). Ugyanis a sámánének a sámán tevékenységeivel szorosan kapcsolódik, pl. áldozat (tailga), jóslás (üzel), temetés (xüdöölelge).
A közölt szövegek imák az ösök szellemei (uzuur) és azok képességeit örökítö szellemek (udxa) tiszteletére. Ezeket az imákat közösségi alkalmakkor éneklik (pl. tailga nemzetségi áldozat, KHANGALOV, I, 1958, 523-529; SÁNTHA, 1998, 164), hogy biztosítsák a nemzetség (yahan) általános szerencséjét (zol). A félreértés abból ered, hogy a szövegeket Diószegi kérésére énekelték el, és nem a megfelelő alkalomkor. Így Diószegi nem láthatta világosan a szövegek társadalmon belüli funkcióit, ahol azok igazi jelentése és kontextusa is értelmezhető.

A hetedik tételben a neryer jelenségről találunk adatot, mely a nyugati (bajkálon túli) burját sámánizmus egyik sajátja (MANZIGIYEV, 1978, 61). A szó értelmét maga Xadi magyarázza el egy szöveggel, hadd idézzem őket magyar fordítással:

Xudain goldo ene Adli geze daida bii ‘tende yabahan Irbaantain xűbüűn Balizuiixan xurdan morítoi baiba ‘tere Balizuzixan gee-se: xüxe morin xurdang-gii, alí xüxe üülen xurdang-gii? geze morío unaad türgen xurain oroxodo güilgeze yabaa. Xüürge deere neryerte neryüüleed, udxatai bolood durdalgada oroo hiim.

(„A Xuda folyó mentén van egy hely, melyet Adlmak neveznek. Irbaanta fia Balizuuxan ott élt, s volt neki egy gyorslábú lova. Egy alkalommal így szólt Balizuuxan:
– Az én szürke lovam vajon gyorsabb-e, mint a fellegek? – Aztán egy esős napon felült lovára és lekezdett vágtatni. Amikor a hídhoz ért, egy „szent villám” [neryer] megérintette, töle kapta udxa szellemét. Később megemlékeztünk róla ebben az imában [durdalga].”)

Güngyexe, Güzeryexe (Nagy Güng és nagy Güzer)
Tere garahan türehen (tölük származik)
Irbaantai orood (Irbaantai nemzetsége)
Irbaantain xübüün Balizuuxan (Irbaantai fía Balizuiixan,)
Tagdar, Yagdar, Emxen, Daagan geze (Tagdar, Yagdar, Emxen, Daagan)

Tendehee udxa bariza gasarxadaa xan tailga Xudagiitan, tere ardain axanuudii udxa baríza gasarahan Xudagiin xübüün – Sooboxon. Sooboxonii dürben xűbűűn – Seedel, Siidee, Hamarxan, baga xübüü-ni Xudagii. Xudagii xoyor basagatai baigaa. Tereenhee taraahan Mantalayevskad yabana hiim. Dürben üye bolobo.
Tere Xudain golhoo gasaraahan taba-yorgoon, naiman üye boloo.

(„Az ő udxa-szellemüket xan-tailga Xudagii leszármazottai örökölték. Az Arda nemzetség ősei közül udxa-szellemet szerzett Xudagii fía Soboxon. Neki négy fia volt, Seedel, Siidee, Hamarxan, és a legkisebb szintén Xudagií, akinek két lány volt. Tölük származik a Mantalayevsk nemzetség, négy nemzedék. A Xuda folyótó 5-6, söt 8 nemzedékkel korábban vándoroltak el.”)

Dalain seneen undaa(ta)n (Tengernyi szomjúságúak,)
Buliin seneen buxiutan (tengely méretü buxiujuk van.)
Taiga yexe neryerten (Nagy hegy neryer-szellemük van,)
Tala beri buudaltan (A pusztán szálltak meg.)
Tengereer güixe (Az égen futó.)
Tersee xüxe moriton (Vad szürke lovuk van.)
Ogtorgoor güixe (A mennyboltig ér,)
Olon xüxe moriton (Sok szürke lovuk van.)

6. kép Bóhan (bur. Böö-xuhan) szent dombja, ahol a tailga (nemzetiségi állatáldozat) zajlott. A dombtetőn a sámánok szent nyírfái is láthatóak, amiről a település a nevét kapta (bur. böö xuhan "szent sámánfa, szent nyírfa")
6. kép Bóhan (bur. Böö-xuhan) szent dombja, ahol a tailga (nemzetiségi állatáldozat) zajlott. A dombtetőn a sámánok szent nyírfái is láthatóak, amiről a település a nevét kapta (bur. böö xuhan “szent sámánfa, szent nyírfa”)

Xadi elmagyarázta Diószeginek azt is, hogyan rajzolták zayaan (MANZIGIYEV, 1978, 52; BIRTALAN, 2001, 1070) bálvány képét, és hogy hogyan készül a lófejes sámánbot (morin horibo, MANZIGIYEV, 1978, 94; BIRTALAN, 2004, 541). További szövegekben fontos adatokat találunk a különféle ongon szellemekkel, illetve bálványokkal kapcsolatban (holonggoto, zayaasa onggon). Xadi elmesélt egy történetet a zayaanról is (zayaan subuun, egy gazdaszellem, amely a hattyútól származik). A legenda szerint zayaan subuun és udxa szelleme délről érkezett, ahol egy ember, Xoriodoi feleségül vett egy égi hattyúlányt (xung subuun), késöbb a két lányuk sámán lett, majd haláluk után zayaan-szellemek. A gépelt szövegekben adatot találunk a szent Oixon (orosz Ol’khon) sziget gazdaszelleméröl (ezen, BANZAROV, 1891, 45; HEISSIG, 1988, 547), ahonnan állítólag a Tarsa nemzetség udxa szelleme ered. Emiatt a nemzetség sámánjait nagy tisztelet övezi. Az Arda nemzetséget ugyanakkor a déli hori-burjátoktól szánnaztatják, így szerintük ök megfelelő udxával sem rendelkeznek.

7. kép Saraksinova lánya, Margarita Jerbajeva Diószegi fényképeit mutatja (Bóhan, Saraksinova emlékmúzeuma)
7. kép Saraksinova lánya, Margarita Jerbajeva Diószegi fényképeit mutatja (Bóhan, Saraksinova emlékmúzeuma)

Utószó

2005 októberében az MTA jóvoltából módom volt részt venni a Nagyezsda Saraksinova (1915-2000) születésének 90. évfordulóján rendezett tudományos konferencián, ahol ezen rövid cikk alapján orosz nyelven tartottam előadást. Az Irkutszi Egyetem Burját (Mongol) Filológia Tanszékének szervezésében rendezett 3 napos esemény során felavattuk az egyetem falán Saraksinova emléktábláját. A nemzetközi keletkutatást rajtam kívül a japán nyelvész Tanaka Kacuhiro képviselte (4. kép). Az előadások az Irkutszki Egyetemen zajlottak, majd a harmadik napon Saraksinova asszony szülőfalujába, Bóhanba mentünk, ahol megnyílt Saraksinova emlékmúzeuma (5. kép). A település szent dombjától nem messze (6. kép) álló emlékhelyet ősi szokás szerint a helyi sámán avatta fel. A helyet borókával megtisztította az ártó szellemektől, míg az ősök szellemeinek vodkát hintve áldozott (8. kép).

8. kép Bóhan sámánja (böö) a tisztító és áldozati szertartást végzi segítőjével (Bóhan, Saraksinova emlékmúzeuma)
8. kép Bóhan sámánja (böö) a tisztító és áldozati szertartást végzi segítőjével (Bóhan, Saraksinova emlékmúzeuma)

Irodalom

  • BANZAROV, Dorzi
    • 1891 Samanstvo u mongolov i drugije statji Dorzi Banzarova. St. Petersburg, Hg. G. N. Potanin. 1-46.
  • BIRTALAN Ágnes
    • 2001 Die Mythologie der Mongolischen Volksreligion. In: SCHMALZRIEDT, E.-HAUSSIG, H. W. (szerk.): Wörterbuch der Mythologie 34. Band VII/2. 881-1097.
    • 2002 Mongol sámánszövegek műfaji kérdései, tipológiai áttekintés. In: Mir-Susné-Xum //. (tanulmánykötet Hoppál Mihály tiszteletére). 852-863. Budapest, Akadémiai
    • 2004 Buryat Shamanism (Mongolia) and Mongolian Shamanic Texts. In: NAMBA WALTER, Marika-Eva J. Neumann-Fridman-Santa Barbara (szerk.): Shamanism (An Encyclopedia of World Beliefs, Practices and Culture) II. 539-545 és 586-593.
  • DIÓSZEGI Vilmos-§ARAK§iNOVA, Nadezda
    • 1970 Songs ofBulagat Buriat Shamans. In: LIGETI Lajos (szerk.): Collection ofArticles on Mongolian Studies. 103-117. Budapest, Akadémia
  • HEISSIG, Walther
    • 1988 Erzáhlstojfe rezenter mongolischer Heldichtung I-II. Wiesbaden
  • HOPPÁL Mihály
    • 1994 Sámánok, lelkek és jelképek. Budapest
    • 2000a Shamans in Buryat Sacrificial Rituals. In: Shaman Traditions in Transition. 57-70. Budapest
    • 2000b Conversation on Buryat Shamanhood. In: Shaman Traditions in Transition. 71-88. Budapest
  • HOPPÁL Mihály-SiiKALA, Anna-Leena (szerk.)
    • 1998 Studies on Shamansim. Budapest, Akadémiai
  • KHANGALOV, Matvej Nikolajevic
    • 1958-1960 Sobrenije socinij I-HI. Ulaan-Üde
  • MANIGEYEV, Ivan
    • 1978 Burjatskije samanskije i dosamansisticeskije terminy. Moskva, Nauka
  • SÁNTHA István
    • 1998 Áldozatbemutatás az ösnek (Imák egy nyugat-burjat nagycsalád nyáriszállásának gazdaszelleméhez). In: BIRTALAN Ágnes (szerk.): Őseink Nyomában Belső-Ázsiában. Tanulmányok a mongol népi hiedelemvilágról I. 157-188. Budapest
    • 2002 Nyugati Burjátok/Tofák. In: SÁNTHA István (szerk.): Halkuló Sámándobok. Diószegi Vilmos naplói, levelei. 421-453. Documentatio Ethnographica 18. Budapest, L’Harmattan
    • 2002 (szerk.): Halkuló sámándobok. Diószegi Vilmos szíbéríai naplói, levelei. Documentatio Ethnographica 18. Budapest, L’Harmattan.

Jegyzetek

  1. Diószegi utazásának és gyüjtésének adatait 2002-ben megjelent naplójából vettem.
  2. Diószegi naplójában az orosz Bóhan elnevezést a mongol böö-xaan „sámán-kán” szóból etmilogozálja. 2005-ben tett látogatásom során a helyi öreg burjátok viszont a falu nevét a szent dombjukon álló úgynevezett sámánfák (ponotsabban nyírfák) nevéböl vezették le (burját böö xuhan), melyek máig látszanak a településhez közeli dombtetön.
  3. A helyiek nem hallottak erröl a szállásról (burját ail), csak egy Xandagai “jávorszarvas” nevü helyről.
  4. Zülxe a Léna folyó burját neve, mely a Bajkál (bur. Baigal) északi partvidékéhez közeli hegyekben ered.
  5. A gépelt anyag első hét tétele Diószegi és Saraksinova (1970) közös angol nyelvü cikkében látott napvilágot.

DÁVID SOMFAI KARA – BULAGAT-BURIAT “SHAMAN” FOLKLORE TEXTS COLLECTED BY SARAKSINOVA AND DIÓSZEGI

This article is an introduction to folklore texts collected in the Autonomous Buriat District of Ust’-Orda (north of Irkutsk) during a one-week (between September 3-11, 1957) fíeldwork by Vilmos Diószegi, late ethnologist ofour Institute and Nadezhda Sharakshinova, Bulagat-Buriat folklorist. Vilmos Diószegi met Sharakshinova, who worked at the University of Irkutsk, during his fírst trip to Siberia. Sharakshinova took Diószegi to her homeland, Bokhan and its vicinity, where they collected folklore texts of shamanism and popular beliefs during Diószegi’s first fíeldwork in Siberia by a tape-recorder (3 sites and 4 informants).
Years later Sharakshinova wrote down some of the texts and sent them to Diószegi. On the 42 pages of typed material there are texts from only two informants: Xadi Xanxayev (18 items) and Damba Mantagayev (16 items, altogether 34 items). In 1970 Diószegi and Sharakshinova published the fírst six items ofthe texts from Xadi Xanxayev in English but due to the Diószegi’s early death the other items, more signifícant texts regarding shamanism, remained unpublished. Later these texts were preserved in the archive of our institute. I began to work with them in 2004.1 read a paper in Russian about my results in a conference in Irkutsk dedicated to Sharakshinova in 2005. I am presenting its Hungarian expanded version here. In this article some ofthe unpublished texts are included too with Hungariantranslation. These texts contain important data for research on Buriat-Mongolian popular beliefs and clariíying some terms (udxa, neryer, zayaa, ongon). In my opinion these texts are not shamanic songs as Diószegi entitled them in his article.I would rather call them texts on popular beliefs (popular prayers, legends etc.), because the genre of shamanic song is connected to the rituals of the shamans (e.g. invoking spirits, chasing demons, healing etc.).

Ezt olvastad már?

Riport Txana Ixa-val (törzsi vezető és sámán) az ayahuasca-ról

Riport Txana Ixa-val (törzsi vezető és sámán) az ayahuasca-ról

Eindbaen.nl újabb riportja, ezúttal Txana Ixa-val aki törzsi vezető és sámán. Ezúttal többek között az ayahuasca-ról is beszél.