FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK!!! FONTOS!!!
Kezdőlap > Sámánizmus > Ázsia > Dél-koreai sámán beavatás

Dél-koreai sámán beavatás

 

Dél-koreai sámán beavatás, részlet a National Geographic Channel: Taboo című filmsorozatának egyik epizódjából.

“Mudang – a szellemek választottja” – A koreai sámánizmus jelene és jövője

Élménybeszámoló

Legyezők, csengettyűk, világok közötti átjárás, késen való táncolás…

2016. április 14-én a Koreai Kulturális Központ Művészeti csarnoka a K Culture Academy előadássorozat következő előadásának adott teret. Dr. Birtalan Ágnes, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Belső-ázsiai Tanszék Mongol szakának tanszékvezetője tartott előadást a koreai sámánizmusról, azon belül leginkább a sámán, mint a közönség szolgálatában álló mediátor szerepéről.

Dr. Birtalan Ágnessel jómagam az utóbbi időben nagyon gyakran találkoztam, koreai alapszakos harmadéves hallgatóként az ő segítő kezei alatt írtam meg a szakdolgozatomat, bár Belső-Ázsia a szakterülete, a koreai vallásokkal kapcsolatos órákat is ő tartja a szakon. A konzultációk alatt is lenyűgözőnek találtam, hogy mindent első kézből tud, köszönhetően a sok terepmunkának, így kifejezetten szerettem volna beszámolót írni erről az előadásról.

Fél hétre tele lettek a művészeti csarnok székei, az előadás is megkezdődött, és én is izgatottan vártam, mi újat fogok megtudni aznap este a sámánizmusról.

Koreában a sámánizmusnak nagy kultusza van, annak ellenére, hogy nem számít vallásnak (bár az utóbbi időben olyan irányba halad, hogy akár azzá is válhat), a sámán a közösség megbecsült tagja. Ő az összekötő kapocs az emberi világ, a felső és az alsó világ között, aki képes továbbítani a szellemek üzenetét az embereknek, és az emberek üzenetét a szellemeknek. Pontosan ezért létezik az úgynevezett sámán panteon, ami a sámánt segítő istenekből áll, akikkel a szertartások alatt, módosult tudatállapotban képes kommunikálni.

A sámán neve koreaiul mudang (무당), de ez területenként különböző lehet. Ami érdekessége a koreai sámánizmusnak, hogy a feljegyzett több tízezer sámán 80-90 százaléka nő. Ez a konfuciánus társadalomban afféle kitörési lehetőség, önmegvalósítás volt a nőknek. A férfi mudang neve elé hozzáteszik, hogy paksu (박수, ejtsd: pákszu).

Északi és déli területek között különbséget figyelhetünk meg a sámán személye körül. Míg délen a családban öröklődik tovább a képesség, addig északon a szellemi világ hívja meg azt, akit kiválaszt. Ilyenkor át kell esni a sámánbetegségen, és ha azt kibírja, akkor a sámán beavató szertartáson is részt kell vennie, majd egy idősebb sámán kell, hogy kitanítsa. A déli sámánoknak pont ezért nincs közvetlen kapcsolatuk az istenséggel, egyszerű fehér ruhát hordanak és kisebb is a tárgyi világuk, míg északon több színes ruha is azt várja, hogy a megfelelő istenséggel való találkozáskor viseljék. Általában zenészek is kísérik a sámánszertartásokat, ami különbséget mutat a mongol hagyományokhoz képest.

A sámánszertartásoknak több típusa van, attól függően, hogy milyen funkciót látnak el, de a közös nevük a kut (굿). A mudang ilyenkor kapcsolatba kerül a szellemekkel, istenségekkel, és tolmácsolja a kéréseket, mindkét fél részéről. A vallási szinkretizmus miatt, a megjelenő új vallások nem kiszorították egymást, inkább beleépítették a meglévőt. Pont ezért a sámán panteonban a hegyisten, sárkányisten mellett megtalálhatjuk Buddhát és taoista istenségeket is.

Mai napig életben van a sámánizmus, a jó hírű mudangokat gyakran keresik fel jóslásra, szertartásra, kérik ki a véleményüket még buddhisták vagy katolikus vallásúak is.

Az előadás végén egy híres sámánasszony videóját néztünk meg, ami bemutatta a sámánszertartás fontosabb elemeit. Több istenség jelent meg, és tolmácsolta a kívánságát, valamint hagyományos késen való „táncolást” is láthattunk, mikor a sámán úgy áll az éles pengékre, hogy nem esik baja. Ez azért lehetséges, mert ilyenkor az istenség van a testében, aki nem engedi, hogy kárt tegyen magában.

Az előadást megelőző napon a Magyar Színházban egy Jindo (Jin-szigeti) sámánista szertartást mutattak be, így azoknak, akik azon részt vettek, kiegészítésként, magyarázatként is funkcionálhatott az előadás.

Az előadás végén kérdéseket lehetett feltenni, és én meglepetten láttam, hogy az egyetemen gyakori „inkább hazamennék már” hozzáállás helyett záporozni kezdtek az érdekes kérdések, amiket a Tanárnő el is magyarázott. Végül, mikor minden megválaszolásra került, és mindenki hazafelé indult, én is rájöttem, hogy a koreai sámánizmus olyan téma, amiről ha az ember megtud egy keveset, még nagyobb kíváncsiságot kezd érezni titokzatos világával kapcsolatban.

Az élménybeszámolót írta: Bégányi Dorottya

An Initiation “kut” for a Korean shaman (1991)

Information about this record
Call no.:Music Videorecording 32
Title:An Initiation “kut” for a Korean shaman
Originally produced:1991
Format:VHS
Summary:Shamans in Korean society are generally women and are generally consulted by women. They are frequently those who have been “set apart” by bad life experiences. This film depicts portions of a two-day initiation ritual for a young woman, whose spirit mother and whose family believe she is destined to be a shaman. Music, rituals and life experiences of shamans are depicted and discussed.
Credits:produced and directed by Laurel Kendall & Diana S. Lee.
Publication:[Honolulu?] : Distributor University of Hawaii Press, c1991.
Details:1 VHS : sound, color
Studio(s):Center for Visual Anthropology
Director(s):
Kendall, Laurel
Lee, Diana S
Producer(s):
Kendall, Laurel
Lee, Diana S
Performer(s):Shamans, Kim Pongsun (spirit mother), An Hosun, Kwan Myongnyo, Chini (initiate).
Production:Photographer and editor, Diana S. Lee; voice-over dubs, Jean Bascom (spirit mother), Diana S. Lee (Chini), Elizabeth Thompson (An Hosun); narrator, Laurel Kendal; ethnographer and translation, Laurel Kendall; post-production adviser, Patsy Asch.
Notes:
In Korean with some English voice-over and some subtitles.
“Produced at the Center for Visual Anthropology, University of Southern California”–back of container.
Subjects:
Shamans Korea (South)
Women Korea (South) Religious life.
Shamanism Korea (South)
Ethnic music recordings Korea (South)
Ethnic music recordings, Korean.
Genre:Documentary films.

Ezt olvastad már?

Shamanism in postmodern age

Shamanism in postmodern age

A few decades ago it was generally held that shamanism in Siberia had ceased to exist and belonged among the worthless ideological memories of the past.