FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK!!! FONTOS!!!
Mikus Endre: A gyógyító sámán

Gyógyító sámán

Mikus Endre: A gyógyító sámán

Minden, amit a modern orvosgyógyászat és a különböző természetgyógyászati irányzatok a gyógyításban alkalmaznak megtalálható a sámánok praxisában és anyagaiban. Nem is lehet ez másként, hiszen a mai gyógymódok tapasztalati úton alakultak ki. Az alapvető probléma a mai gyógyászatban ott merül fel, hogy a tudomány megkísérli külön gyógyítani a testet és a lelket. Az ősidők gyógyítóinál és a természeti népeknél a kettő nem választható el egymástól.

A sámán mint a gyógyfüvek ismerője

A fák, bokrok és a növényzet együtt változnak a földrajzi környezettel, a klimatikus viszonyokkal. Ugyanazt a drogot (növényi hatóanyag) sokszor teljesen más formájú, illatú vagy termésű növény hordozza. A sámánok mégis csalhatatlanul ismerik azt a néhány(!) növényt, amelyet a gyógyító praxisban felhasználnak. Akármennyire is furcsa, a sámánok a növények kiválasztásában felkutatásában az ún. analógiás elvet követik. Például Dél-Amerika egyik törzsében a sámán megvizsgálja a beteget, majd estig meditál. Éjszaka kimegy az erdőbe és addig megy, amíg a vaksötétben meg nem találja azt a növényt amely a gyógyulásban segíteni fog. A sámán arra a kérdésre, hogy honnan ismeri fel ezt a bizonyos növényt azt felelte, hogy a betegségeknek színe, szaga és alakja van. Amelyik növény beleillik ebbe a képbe, az hordozza a megfelelő szellemi erőt a gyógyuláshoz.

A sámán szerint a növények különböző színben és erősséggel sugároznak a sötétben. Szerinte igazán könnyű ezeknek a fényeknek az ismeretében kiválasztani a megfelelő növényt. A további kérdésekre, hogy milyen annak a fénynek a természete, amelyet “lát” magyarázata alapján arra lehet következtetni, hogy amit lát az a növény aurája.

Ez a metódus, az azonost az azonossal kezelni elv alapján, (mint napjainkban egyre világosabbá válik) a homeopátiás gyógyítás alapja. Hogy a homeopátiás gyógyítás hosszú évszázadokra szinte eltűnt, annak köszönhető, hogy a középkor orvosai a felkészültség (beavatás nélkül) próbálták alkalmazni az analógia elvét. A növények leveleinek alakjai (formai megjelenését) próbálták az ember szervezetének alakjával azonosítani és ennek alapján a megfelelő gyógynövényt a gyógyításhoz kiválasztani. Természetesen kudarcot vallottak, hiszen az analógia az információra, a minőségazonosságra vonatkozik, nem pedig a formák azonosságára. Ezzel a tévedéssel Európában a homeopátiás gyógyítás évszázadokra elvesztette a hitelességét. Csak napjainkban kezd újra tért hódítani, mint természetes gyógymód.

Füstölés és köpölyözés

Bizonyos füvek, fakérgek égetése, azok füstjének felhasználása a gyógyításban, az idegrendszer állapotának kiegyensúlyozásában is az írásos történelem előtti időkbe nyúlik vissza. Épp úgy jelen van a mai sámánkultuszokban ahogyan napjainkban nálunk is egyre inkább tért hódítanak a különböző illat és aromaterápiák. Ennek alapja szintén az analógia elve. Bizonyos (jó és rossz) szellemi állapotoknak – a sámánok, jógik, avatott természetgyógyászok által jól érzékelhetően – azonos “hangulatú” illatok és ízek, színek és hangzások felelnek meg. Ezek a különböző hatások amelyek az érzékeinkre (orr, nyelv, szem és fül) hatással vannak segítenek a tudatunkba emelni olyan a tudatalattiba kényszerített belső, lelki indíttatásokat, amelyekkel nem akarunk foglalkozni, mert zavarják mindennapi életünk folytatását. Lelki, szellemi igényeket amelyek emberi megnyilvánulásunk valódi értelmét hordozzák. Elhanyagolásuk pedig emberi mivoltunk értelmét kérdőjelezi meg. Éppen ezért, a sámán szamara a betegség nem egy értelműen rossz. Inkább jelzés a szellem felől a testnek, hogy életének folyása rossz irányt vett. Ezt az elméletet képviseli ma egy német és egy dán pszihiátriai irányzat a gyógyításban. Thorwald Dethlefsen és Rüdiger Dalhke számos könyvében hívja fel a figyelmet arra. hogy a betegség a lélek diszharmóniájának kifejeződése, manifesztációja.

Ugyanez a helyzet a köpölyözéssel. A sámánok – igaz ők a betegség “kiszívását” szájjal végezik – így távolítanak el bizonyos betegségeket (rossz szellemeket, szellemiséget) a testből.

Az univerzális rezgés

Előző cikkünkben már irtunk arról, hogy a zene az a rezgés, amely a legközvetlenebbül és legintenzívebben közvetíti felénk azt, hogy mi is rezgésekből állunk mint a zenében, az egységei (egészséget) a harmónia biztosítja számunkra így nem kétséges, hogy a sámán név megfelelője a különböző nyelveken miért jelent egyszerre az énekléssel, dobbal vagy más zenélésre alkalmas eszközzel bíró embert és egyszerre gyógyítói és varázslót is.

Az eredendő egység

Az ember hajlamos arra. hogy úgy érezze “fölébe kerül” a természetnek. Leigázni, uralni akarja azt. Mintha tudathasadásban élne, szembehelyezkedik saját bölcsőjével, sőt önmagával. Az ember megismerésének, a tudatnak ma a logika a domináns eszköze. Ebből ered az a téves kép, hogy úgy gondoljuk, ha darabokra szedjük a rózsát valahol a részek oksági láncolatában megtaláljuk a rózsa szépségének lényegét és értelmet kapunk ugyan rész-válaszokat, érdekes megállapításokra juthatunk, ám egy lépéssel sem kerülünk közelebb az igazsághoz, mi több a szétszedett rózsát sem vagyunk képesek a darabjaiból újra összeállítani ill. megérteni. Hiányzik az öntudatunkból, a gondolkodásunkból az alázat, hogy egységünkben is csak egy nagyobb egész részei vagyunk. így nem csoda, ha állandóan ütközésbe kerülünk az univerzum harmóniájával és abban önmagunkkal illetve megbetegszünk. Ez a “jótékony” rendszer az univerzum, a “Jó Isten” figyelmeztetése, hogy valamit rosszul csinálunk vagy gondolunk és figyelmen kívül hagyjuk azt, hogy lényegünk nem a fizikai- biológiai megjelenésünk, hanem egy manifesztálódott ősi maggal rendelkező intelligencia vagyunk, azaz egy egyéni kombinációjú, állandóan fejlődő ismeret és érzület halmaz, amit egyszerűbben szellemiségnek is nevezhetünk.

Nem csoda, hogy a sámánok akik természetközeliek maradtak, az embert egyrészről a természet részeként, másrészt egész lényként kezelik. Az általuk alkalmazott gyógyítóeljárásokban egyszerre gyógyítják a szellemet és a testet, tudván, hogy e kettő nem választható el egymástól.

Részlet az 1990-es évek körüli, október 17-18-i konferencia egyik előadásából:

Az obi ugorok elképzelése szerint a világ három részből áll. Az átlagember egész életét a középső világban éli le. Halála után az alsó világba kerül és ott vár, amíg újból megszületik és visszajut a középső világba.

A felső világ a szellemeké, egyes elképzelések szerint még további öt rétegre oszlik, így lesz a világ hétrétegű.

Az állatok, a növények, a sámánok és a gyerekek mindhárom világgal kapcsolatba tudnak lépni.

Egyes különleges pályát befutott emberek haláluk után védőszellemekké válnak, s a felsőbb világba kerülnek…

A sámánok nem tekintendők vezetőknek, ha élettapasztalatuk miatt hallgatnak is tanácsukra. Elveszett tárgyak, állatok megtalálására, a szellemek szándékainak kitudakolására kérik meg őket. Betegekhez is hívják őket, de nem gyógyítanak közvetlenül, csak közbenjárnak a szellemeknél a gyógyulás érdekében.

Az osztják sámán ugyanúgy nem tanulja tudományát, mint eurázsiai társai, hanem ajándékba kapja a szellemektől álmában vagy látomásos formában.

A sámán működését azután kezdi el, hogy feldolgozta magában a látomásokat. Ez akár évekig is eltarthat.

A segítő kéz, az mozgás
A sugárzó szem, az mozgás.
Az anyag emelése új épületté, az mozgás.
Új teremtés.
Rabságból – megváltás.
Más szabadság nincs.
Ezt a mozgást indítsd el mindenkiben.

Ezt olvastad már?

Riport Txana Ixa-val (törzsi vezető és sámán) az ayahuasca-ról

Riport Txana Ixa-val (törzsi vezető és sámán) az ayahuasca-ról

Eindbaen.nl újabb riportja, ezúttal Txana Ixa-val aki törzsi vezető és sámán. Ezúttal többek között az ayahuasca-ról is beszél.