FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK!!! FONTOS!!!
Kezdőlap > Hírek > Hamarosan varázsgombával kezelhetik a depressziót

Hamarosan varázsgombával kezelhetik a depressziót

Két egymástól teljesen független brit kutatás is azt az eredményt hozta, hogy a varázsgomba hatóanyaga, a pszilocibin nagyon jó a depresszió kezelésére. Ezért klinikai körülmények között is kipróbálnák a pszilocibint brit orvosok azoknál a betegeknél, akiknél a hagyományos gyógyszerek vagy a pszichoterápia nem segítenek. A pszilocibin egész egyszerűen kikapcsolja az agynak azokat a területeit, amelyek a depressziós embereknél nagyon aktívak.

David Nutt professzor, aki korábban a brit kormányzat drogpolitikai tanácsadója volt, de kirúgták, amikor tiltakozott a brit marihuána-törvények szigorítása ellen, és az ellen, hogy a marihuána egy annyira veszélyes dolog lenne, mint aminek beállítják. Szóval Nutt professzor azt tervezi, hogy a közeljövőben kórházi környezetben pszilocibint, a varázsgomba hatóanyagát használja majd depressziós betegek kezelésére ? írja a Daily Mail.

Természetesen a kísérleti kezelést csak azoknál a betegeknél alkalmaznák, akiknél nem működnek a hagyományos gyógyszerek és a pszichoterápia sem. A professzor azért döntött a kórházi kísérletezés mellett, mert két egymástól teljesen független kutatása is azt az eredményt hozta, hogy a pszilocibin alkalmas lehet a depresszió hatékony kezelésére.

741px-Psilocybe.baeocystis.cardboard

Az egyik kutatás eredménye a héten jelenik meg a Proceedings of the National Academy of Sciences című lapban. Ebben a kutatásban Nutt és társai pszilocibint fecskendeztek be az alanyoknak, akiknek ezután MRI-vel vizsgálták az agyműködését. Azt találták, hogy a hatóanyag két agyi központot is kikapcsolt, amelyek több területet kötöttek össze egymással.

Az egyik ilyen lekapcsolt terület a homloklebeny középső része. Ez azért fontos, mert ez a terület a depressziós betegeknél hiperaktív, a gomba hatására viszont egyáltalán nem működik. A másik terület a hátsó cinguláris agykéreg, amely az énképért és a tudatért felelős. Egyszerűen fogalmazva tehát, a pszilocibin kikapcsolja azokat a részeket, amelyek a depressziót okozzák: az énképet és a hiperaktív homloklebenyt.

A másik kísérlet eredményei még nem jelentek meg, de a British Journal of Psychiatry következő számában publikálja majd azokat a professzor. Ebben a kísérletben azt vizsgálták, hogy a gombát fogyasztó alanyok milyen emlékeket raktároznak el.

Ami nagyon érdekes volt a professzor számára, hogy a gombás emlékek nagyon valóságosnak tűntek, és mindig valamilyen pozitív érzelemhez társultak. Vagyis, megint egyszerűen fogalmazva: a begombázott ember boldog emlékeket raktároz el, ráadásul ezeket az emlékeket később az agya valódi emlékként raktározza, nem érzi rajta a gomba hatását. A gomba hatása alatt megnövekedett azon agyi területek aktivitása, amelyek a vizuális és az egyéb érzékekszervek által továbbított információkat dolgozzák fel.

stockfresh 736377 grass-with-fairies sizeM

?A pszichedelikus drogokra azt mondják, hogy kitágítják az érzékelés határait azzal, hogy megnövelik az agyi aktivitást, de meglepő módon azt találtuk, hogy a pszilocibin hatására néhány agyterület aktivitása csökkent, ráadásul azoké, amelyeknek a legszorosabb kapcsolata van a többi területtel. Ezek a központok felelősek azért, hogy a világot rendszerezettnek lássuk. Most már tudjuk, hogy ha kikapcsoljuk ezeket a területeket, akkor a világot furcsának látjuk? ? mondta Nutt professzor.

Több mint ötven éve, az 50-es, 60-as évek LSD-s kutatásai óta nem vizsgáltak tudományos alapossággal pszichoaktív szereket, ezért Nutt professzor kutatása mindenképpen különleges. ?Akkor betiltották a kutatásokat, mert féltek, hogy az egész társadalmat megváltoztathatják az eredmények. Nagyon aggódtak emiatt. Azóta pedig szinte lehetetlen kutatni a témában? ? mondta a professzor.

Nem is volt könnyű dolga, egyrészt a kutatási eredményeit nem akarta közölni a két legnagyobb tudományos lap, a Nature és a Science, másrészt pénzt sem tudott szerezni a kutatásra. A Medical Research Council (Orvosi Kutatótanács) és a Wellcome Trust, a legnagyobb orvosi kutatási alapítvány sem vállalta azt, hogy támogassa a kutatást.

Most, hogy megvannak az eredmények, az MRC bejelentkezett a professzornál, hogy érdekelné egy klinikai kísérletsorozat is, de még nem kötöttek megállapodást. A professzor szerint viszont akár már idén meg tudnák valósítani a dolgot.

A tervek szerint 26 súlyosan depressziós beteget kezelnének. A felüket pszilocibinnel úgy, hogy pszilocibin hatása alatt pszichoterápiás kezelésekre kellene járniuk, ahol pozitív emlékeket próbálnának előhozni belőlük, illetve a pozitív gondolkodást próbálnák gyakorolni. Korábbi tapasztalatok alapján a kutatók úgy vélik, hogy a pszilocibin pozitív hatásai hosszú távon érvényesülhetnek, sőt akár örökbe bevésődhetnek. A 13 fős kontrollcsoport szokás szerint placebót kapna, és a két csoport eredményeit egy év után vetnék össze.

A pszilocibin-gomba

A pszilocibin- vagy varázsgombáknak világszerte több tucat faja él. Elsősorban a psilocybe, a panaeolus, és a copelandia nemzetségek tagjai (a pszichoaktív amanita fajokkal, például a légyölő galócával nem állnak rokonságban).

Fizikai hatások: Fázás, felpuffadás vagy émelygés, gyomorkavar, fokozott bélgáz-tevékenység, pupilla-tágulás, szédülés. Nagyobb dózis esetén hányás is előfordulhat. A kellemetlen fizikai hatások nagy része elsősorban a trip első szakaszára jellemző; a mentális hatások kiteljesedésével jórészt a háttérbe szorulnak.

Mentális hatások: Az varázsgomba hatása alatt megváltozik az érzékelés, a gondolkodásmód, az érzésvilág és a létszemlélet. Fontos, hogy az alkalmat alaposan megtervezzük, és számoljunk a hatás kiszámíthatatlan természetével. Különösen fontos az elővigyázatosság nagyobb dózisú trip esetén, illetve ha a használó kevésbé tapasztalt.

Azoknak, akiknek a családjában skizofrénia vagy korai megjelenésű mentális zavarok fordultak elő, különösen ajánlott az óvatosság a pszichedelikus szerekkel, mert felszínre hozhatják a lappangó pszichés és mentális zavarokat. (Forrás és bővebben erre: Daath)

Ezt olvastad már?

Móró Levente: Hallucinációs módosult tudatállapotok

Móró Levente: Hallucinációs módosult tudatállapotok

Móró Levente a tudatkutatás témájában írt friss doktori disszertációjának magyar nyelvű előadása, melynek címe: Hallucinációs módosult tudatállapotok