FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK!!! FONTOS!!!
A fehérvirágú maszlag (Datura Inoxia) a navaho indiánok szent növénye. Ezt a növényt gyógyászati és rituális célra egyaránt használják. Aki használni kívánja, annak türkizzel kell áldozatot bemutatnia.
A fehérvirágú maszlag (Datura Inoxia) a navaho indiánok szent növénye. Ezt a növényt gyógyászati és rituális célra egyaránt használják. Aki használni kívánja, annak türkizzel kell áldozatot bemutatnia.

Kender és a maszlag – A szent eksztázis

A szent eksztázis

A kender és a maszlag

Cannabis sativa és Datura stramoniumMaszlag

A nőnemű kender Siva isten szent növénye. Élvezete áthidalhatja az erotika és az aszkézis istenségéhez vezető utat.
A nőnemű kender Siva isten szent növénye. Élvezete áthidalhatja az erotika és az aszkézis istenségéhez vezető utat.

A kender csupán egyike annak a számtalan névnek, amellyel a Siva isten által az emberiségnek ajándékozott növényt illetik. Cannabis, kannabion, qunnabu, vidzsaja, gandzsa, bhang, kif, hasis, marijuana, maconha, hanapaz, hei-gum, dumo, vongony, hola herb, chalice, grass, dope, pot, ma-fen, bota neveken is emlegetik. A növény csodatévő hatása által keltett mélységes tiszteletet számos melléknév fejezi ki: „a révület nektára”, „az eksztázis szent füve”, „a halhatatlanság elixíre”, „a megvilágosodás magva”.

Siva, a hinduizmus tízkarú istene bájos feleségével, Parvatival. Ők a tantrista erotika, a szerelmi művészet és az afrodiziákumok istenségei. (Bászohli-stílus, India)
Siva, a hinduizmus tízkarú istene bájos feleségével, Parvatival. Ők a tantrista erotika, a szerelmi művészet és az afrodiziákumok istenségei. (Bászohli-stílus, India)

„A hindu számára a kender szent növény. A bhang-levelekben őr lakik. Aki álmában a leveleket, a növényt vagy a bhang-teát látja, azt szerencse fogja érni. A kender utáni vágy az öröm hírnöke. A kender meggyógyítja a hasmenést és a napszúrást, feloldja a nyálkát, ingerli az étvágyat, kisimítja a pösze ember nyelvét, frissíti az értelmet, élénkíti a testet és örömmel tölti meg a szellemet. A Mindenható e jó dolgok miatt teremtette meg a kendert… A kenderben lakozó szellem a béke és a tudás szelleme. A kender által előidézett önkívületben az örökkévalóság villáma tiszta fénnyé változtatja az anyag homályát. A kender ‘örömadó’, ‘mennyekbe repítő’, ‘égi vezető’, ‘a szegény ember mennyországa’, a ‘gyász csillapítója’. Egyetlen isten és ember sem olyan jó, mint a vallásos kenderivó.” – 1884-ben a brit gyarmati hatóságok Hemp Drug Commission Report néven közzétett hivatalos jelentése így ítéli meg a kendernek a hagyományos indiai kultúrában betöltött szerepét.

A kender nőnemű virágai nagy erejű, enyhén stimuláló és pszichedelikus hatású gyantát bocsátanak ki. Ebből nyerik a hasist, a haraszt vagy kifet.
A kender nőnemű virágai nagy erejű, enyhén stimuláló és pszichedelikus hatású gyantát bocsátanak ki. Ebből nyerik a hasist, a haraszt vagy kifet.

Az indiai vallásos irodalom a legrégibb időktől fogva szent növényként magasztalja a kendert, az ősi orvoslásban pedig valamennyi afrodiziákum legjobbjaként tartják számon. A vidzsaja (szó szerint „a győzelmet ajándékozó” [nőiség]) feltehetően legkorábbi említését a Kr. e. 800-ra datálható Szatapatha Brahmanában találhatjuk. E mély tisztelet a növény semmihez sem hasonlítható hatásában gyökerezik. Segítségével az ember nemcsak testi, hanem szellemi-lelki bajaitól is megszabadul. Ezzel szemben aki egészséges, az elmélyítheti vallásos áhitatát, és önmaga is átélheti az istenek alkotó nemzőerejét. Mindennek eléréséhez a kender sokféle formában és készítményként fogyasztható. Használatának leginkább népszerű módja a megszárított nőnemű virágok elszívása. Ritkábban teszik ugyanezt a levelekkel és a ragacsos, aromás gyantával – neve haraszt vagy hasis -, amelyet a növény a napsugárzás intenzitásától függően képez és választ ki. De a növény valamennyi részét feldolgozzák italokká, teákká, ételekké és süteményekké, az utóbbi esetekben ízletes, illetve egyéb hatásos hozzávalókkal együtt Az embernek a növények között nincs régebbi társa, kísérője a kendernél, amely bizonyosan az emberiség legősibb kulturális javai közé tartozik. Ahol csak ismerték, ipari célokra, gyógyításra, kábítószerként és afrodiziákum-ként használták. Az évszázadok folyamán mítoszok jöttek létre az isteni erejűnek vélt, titokzatos növénnyel kapcsolatosan. Nemzedékek tisztelték szentségként, miközben gyakorlati alkalmazásáról, felhasználásáról receptek százait ötlöttek ki. A kender erejét himnuszok és imák énekelték meg. Bármelyik kultúráról és korról is legyen szó: az afrodiziákum szerepét a kender töltötte be.

A nőnemű kendernövény megszárított és kis leveleitől megszabadított virágzatai a Himalája vidékén szent gandzsa néven Ismeretesek.
A nőnemű kendernövény megszárított és kis leveleitől megszabadított virágzatai a Himalája vidékén szent gandzsa néven Ismeretesek.

Egy nepáli mítosz „az isteni növény” afrodisztikus erőinek felfedezéséről számol be. Siva, a világ teremtője és elpusztítója mennyei feleségével, Parvatival a Himalájában, a világ tetején élt. Az istenség azonban sohasem maradt otthon, hanem a hegyekbe ment, ahol nimfákkal és csábos istennőkkel mulatott. Parvati természetesen nem örült ennek, így olyan szert keresett, amellyel magához és otthonukhoz köthette párját. Talált végül egy nőnemű kendernövényt, amelynek gyantás virágát magával vitte. Amikor Siva legközelebb hazatért, Parvati odaadta neki a megszárított virágot, hogy elszívja. Sivát azonnal boldog izgalom és felesége iránt érzett példátlan erejű vágy fogta el. Isteni boldogságban egyesültek, Siva eközben szent eksztázist élt át, amely később tisztelői számára megnyitotta a Paradicsom kapuját. Az isten ettől fogva a felesége mellett maradt. Amikor csak egyesültek, mindig kendert szívtak. Ezért számít a kender a legkiválóbb afrodiziákumnak. Azért ajándékozták meg vele az embereket, hogy örök időkig boldogságban és házi békében éljenek.

A kender a Himalájában mindenhol megterem. A Himalájában élő népek sokféle módon használják: afrodiziákumként, gyógyszerként, áldozati adományként és táplálékként.
A kender a Himalájában mindenhol megterem. A Himalájában élő népek sokféle módon használják: afrodiziákumként, gyógyszerként, áldozati adományként és táplálékként.

Kender, elvetlek, Kender, kapállak, És aki szívem legkedvesebbje Jöjjön utánam és arasson lel (Angol szerelmi varázslás)

A hagyományos indiai orvoslás és életbölcsesség ájúrvédikus tanításában az előbbi mítosszal összhangban az áll, hogy az afrodiziákum nem erotikus kalandokat szolgál, nem a nyugtalan Don Jüannak, hanem a házasoknak való szer. Az a rendeltetése, hogy gazdagítsa a házasélet örömeit, soha nem tapasztalt csúcsokig fokozza a kéjt, fenntartsa a házastársak közötti szerelmet, és erősítse összetartozásukat.

A tantrikus páros rítus öt szentsége - hús, alkohol, hal, afrodiziákumok és nemi egyesülés. E misztikus szertartás célja, hogy elvezessen a megvilágosodásig. (Gouache, Radzsasztán, 19. sz.)
A tantrikus páros rítus öt szentsége – hús, alkohol, hal, afrodiziákumok és nemi egyesülés. E misztikus szertartás célja, hogy elvezessen a megvilágosodásig. (Gouache, Radzsasztán, 19. sz.)

Az Ájúrvéda a szerelmi varázsszerekre vonatkozó külön tanítást is tartalmaz. A szerelmi varázsszerek neve vadzsikarana. Karaka, az egyik nagy indiai orvos így határozta meg őket: „Ami a pillanatnyi boldog izgalmat kelti; olyan terápia, amely nemileg rendkívül ösztönzően hat, és amelynek alkalmazása kívánatossá teszi használóját a másik szemében; ami még az öregemberek magömlését is fokozza; ami termékennyé teszi a férfi magját, úgy hogy gyermekeket nemzhet vele; ami tekintélyt kölcsönöz neki, mert sok gyermek apja; ami sohasem engedi meghalni a férfit, mert tovább él utódaiban. Röviden: tekintélyt, gazdagságot, egészséget és erőt ad. Vadzsikaranának nevezik azt, ami előidézi mindezeket az előnyös eredményeket.”

Az Ájúrvéda leghíresebb vadzsikaranája a madzsun. A kender virágaiból és leveleiből, hasisból, ópiumból, a maszlag magvaiból és leveleiből, szegfűszegből, kardamomból, tömjénből, ánizsból, köménymagból, olvasztott vajból, tejből, vajból és cukorból áll. AM megkóstolja, döbbenetes hatást él át: „Eksztázist, lelkesedést, a repülés képességét, fokozott étvágyat és heves nemi vágyakat.”

A kender ugyanakkor az ősi India titkos erotikus kultusza, a tantrizmus által használt varázsszerek egyike is. A tantra az az út, amely a nemi eksztázis által tárja fel a világmindenség titkait, az erotika ösvényén át haladva istenné vagy istennővé téve mindazokat, akik e kultusznak szentelik magukat. A tantra eredete, hasonlóan a legkiválóbb afrodiziákum felfedezéséhez, Siva istenhez és Sakti néven is emlegetett feleségéhez, Parvati istennőhöz kapcsolódik. Siva a passzív hímnemű teremtő energia, amelyet az aktív női teremtőerő -Sakti – kelt életre. Siva és Sakti az Univerzum két pólusa, amelyek kölcsönösen feltételezik egymást, és együttesen elválaszthatatlan isteni egységet alkotnak. A két pólus egyesülése a teremtés csodája. Siva, a férfi, lótuszülésben, céltalan várakozásban, a kender mámorában, itifallikusan a Himalája tetején ül, miközben férfiasságát, a íingamot kinyilatkoztatja a világ felé. Sakti, az asszony, körültáncolja Sivát, majd céltudatosan feltárja nőiségét, a jonif, és lassan a nyugvó istenségre csúszik. Sakti energiája sugárzó kígyóvá (kundalini) változik, amely aktivizálja Siva falloszát, izgatja és az eksztázisig hajszolja. A kígyó a fallosz kiömlő erejéből táplálkozik mindaddig, amíg kettőjük energiája nem egyesül, és isteni fény módján be nem világítja a teljes világegyetemet. A legmagasabb fokú eksztázis állapotát elérve, túl a téren és az időn, feltárul a tökéletes kinyilatkoztatás.

Kendertől vörös szememet befelé fordítva mámoromban megéllek magam mögött hagyva a világot. Bom Sankar! Tiszteletedre homlokomhoz emelem dzsillumomat, hogy feloldjam benned. Om nama Siva! (Nepáli Siva-himnusz [15. sz.])

A tantrizmus követői rítusaik során e kinyilatkoztatás elérésére törekszenek. A rítusok hosszas előkészületeket igényelnek, így meditációkat, jógázást, a test feletti uralmat, alkalmas partnereket és kenderből főzött afrodiziákumokat, „kundalini táplálékát”. A tantra legfontosabb szertartása a páros rítus, amelynek során lépésről lépésre az indiai társadalom valamennyi tabuját ledöntik. Az előkészítő tisztálkodás, mosás, meditációk, mantrák, az istennőhöz intézett imádságok, bódító füstölők meggyújtása és afrodisztikus esszenciák (mósusz, ámbra, ylang-ylang, szantálolaj, fahéjolaj) szétfecskendezése után kezdetét veszi az öt szentség (makara vagy öt M). Mindegyik ilyen szentség előtt kendert szívnak, amelyet leggyakrabban maszlaggal kevernek. Először a test erősítésére kerül sor. A pár halat (matszja), majd húst (mamsza) fogyaszt. Az étkezéssel a testnek hódolnak, ugyanis a tantra a test és lélek egysége. Az evéshez bort (madja) szolgálnak fel. A pálma nedvéből erjesztett vagy szőlőből préselt bor meggyújtja a testben szunnyadó tüzet; felszítja a kéjt és megszabadít a társadalmi előítéletektől. Étkezés után mudrát fogyasztanak, ami különféle gabonákból, gyümölcsökből, fűszerekből készült sütemény, néha azonban mákszem, kender és maszlag magja is lehet. A felsorolt előkészületek célja, hogy lehetővé tegyék a belső szentélyekbe való belépést. Az előkészületi idő során a férfi lingam)a megkeményedik, a nőben pedig felébred a benne alvó kundcdini. A hosszú szertartás tetőpontja az egyesülés (maithuna).

A jantrában, lótuszülésben helyet foglaló férfi főié áll a nő, és medencéjével a lingamra ereszkedik. A kundalini áthalad a nő energiaközpontjain és a legmagasabbrendű eksztázisba repíti. A nő ezen a módon Saktivá, az istennővé válik, Siva istenné változtatva a férfit. Az isteni egyesülésben eggyé válik a múlt, a jelen és a jövő, a test és lélek, a férfi és nő ugyanaz; a tudat és a világmindenség egy pontban olvad össze.

Káli, a fekete istennő - Parvati egyik megjelenési formája -tantrikus rítus során egyesül a kéjbe belehalt Siva istennel. (Radzsasztáni bronzszobor, 18. sz.)
Káli, a fekete istennő – Parvati egyik megjelenési formája -tantrikus rítus során egyesül a kéjbe belehalt Siva istennel. (Radzsasztáni bronzszobor, 18. sz.)

Az eksztázisban és isteni egyetértésben a Siva és Sakti által ajándékozott gyönyört, a teremtés kéjét ünneplik. A nemi aktus során a pár átéli a teremtés misztériumát, maga is az isteni állapotba emelkedve szent eksztázisban megismeri a lét rejtett csodáit.

A tantra gyakorlata bebizonyította, hogy ilyen hosszú időn keresztül gyakran nehéz korai magömlés nélkül erekciót fenntartani. A kender alkalmas szer ahhoz, hogy létrehozza a rítushoz szükséges nemi kitartást. A kender fokozza az érzékiséget, javítja az erotikus képzeteket, növeli az előbbivel kapcsolatban lévő vallásos áhítatot, szárnyakat ad a fantáziának és késlelteti a magömlést. A nő esetében a kender felébreszti a kundalinit, táplálja, ily módon hosszú ideig aktívvá téve őt.

Tisztelet illesse őt, a tiszta létet – tudatot – gyönyört, az időben és a térben és bennük minden alakban létező erőt, a mindenben sugárzó fényt. (Joginihrdaja-tantra)

A vidzsaja („győzelem”) nevet viselő növény a szó szoros értelmében világhódító útra indult. Az ősi Kínában taoista élet- és szerelmi elixíreket főztek belőle; az Ezeregyéjszaka meséi beszámólnak csodálatos afrodisztikus hatásairól; a perzsa szúfik költeményekben áradoznak a növény szerelmet ébresztő szent erejéről; Oroszországban örömöt okozó kását főznek belőle; a régi germánok Freya szerelemistennő szent növényének tartották; Mexikóban szerelmes áhítatban fogyasztják a „szent rózsát”; a fin de siecle költői megénekelték a kender nyújtotta élvezeteket, végül pedig a hippik újra felfedezték afrodisztikus tulajdonságait. Georg Friedrich Most Encyclopadie der gesammten Volksmedicin (1843) című híres könyvében e szavakkal írta le a kender közkedveltséget élvező hatását:

„Azok a személyek, akik örömszerzés céljából fogyasztják, különös vidámságot, jókedvet éreznek, miközben jólesően megfeledkeznek minden szomorúságukról és fájdalmukról; mindig gyengéden mosolyognak, akkor is, ha nincs rá látható okuk, haragjuk és gyűlöletük lecsendesül, néhány óra múlva pedig szelíd és nyugodt alomba merülnek, amelynek során, akárcsak előzőleg ébren, a legkellemesebb fantáziaképekben gyönyörködnek – mindez a kender mámorának jele”.

Az utóbbi 9000 évben, mióta a kendert termesztik, számtalan receptjét próbálták ki, vetették el vagy tökéletesítették. A vele foglalkozó irodalom akkora könyvtárat töltene meg, amelyre bármely egyetem büszke lehetne. A kender afrodisztikus tulajdonságait még a modern nyugati orvostudomány is megvizsgálta, és messzemenően igazolta. A San Francisco-i Haight-Ashbury Free Medical Clinic kiterjedt vizsgálata az alábbi következtetésre jutott „E tanulmány végkövetkeztetése bemutatja, hogy a marijuana pozitív módon hat a nemi élményre. Legtöbb hatásáról egybehangzóan számoltak be: nemi gyönyör és kielégülés érzete, érzelmi közelség és bizalom érzése, arra nézve pedig általában megegyezett a vizsgált személyek véleménye, hogy enyhén afrodisztikus tulajdonságokkal rendelkezik.”

A kender használatát természetesen kritikus hangok kísérik. Már néhány ókori szerző, közöttük Dioszkuridész vagy az idősebb Plinius is azt állította, hogy a kendermagvak élvezete impotenssé teszi a férfiakat. E véleményhez mai orvosok is csatlakoznak, amikor el akarnak ijeszteni a kender világszerte elterjedt élvezetétől. Mi azonban egyes emberek hangja a kender olyan elragadtatott élvezőinek tömegében, akik évezredek óta értenek hozzá, hogyan tegyék értelmes és élményeiket fokozó módon életük alkotóelemévé anélkül, hogy közben károsodnának?

A kender fogyasztása vízipipán keresztül szíva a legélvezetesebb. A kenderszívás a legkedveltebb keleti szórakozások közé tartozik. A növényt uralkodók, háremhölgyek, szúfik, költők és orvosok egyaránt nagyra becsülték.
A kender fogyasztása vízipipán keresztül szíva a legélvezetesebb. A kenderszívás a legkedveltebb keleti szórakozások közé tartozik. A növényt uralkodók, háremhölgyek, szúfik, költők és orvosok egyaránt nagyra becsülték.

A tantrában a kender nőnemű növény, amely férfiban és nőben, istenben és istennőben felébreszti a bennük szunnyadó Saktit, a női energiákat. Van azonban hímnemű növény is, amely életet lehel a lingamba, kenderrel keverve pedig létrehozza és jelképezi a férfi és a nő közötti kozmikus egységet. Ez a növény a maszlag. Mintegy tíz faja közül négynek az őshazája Ázsiában található. E lágyszárú növények vadon tenyésznek, de nagyon könnyen házasíthatok és termeszthetők. Indiában és Nepálban gyakran templomok és szentélyek közelében nőnek. A maszlag neve szanszkritul dhatura vagy unmata, ami „isteni mámort” jelent. Illatos, hosszú, tölcsér alakú, gyönyörű virágait Siva szent ajándékaiként tisztelik, és számos szertartás során áldozati ajándékként az istennek adják őket A virágokat mantrák elmondása közben legtöbbször egy Siva-lingamra, az istenség fallosz formájú inkarnációjának szobrára helyezik. Azért mutatnak be Sivának afrodiziákumot áldozatul, hogy az isten teremtőereje fennmaradjon. A maszlagot az ember testében lakozó istennek is áldozati ajándékul i adják, hogy aktivizálják rejtett teremtőerejét és termékenységet, illetve erotikus örömöt kölcsönözzenek neki. A maszlag virágai a fallosz erejét jelképezik. A sokmagvú termések a termékenység és a férfi testében képződő ondó szimbólumai. Minél több van az utóbbiból az emberben, annál erősebb és energikusabb. A virágok fogyasztása közvetlenül a péniszt erősíti. Ha pedig a maszlag magvait eszik meg, annak a teljes nemi élet hasznát látja. Túl sok mag elfogyasztása azonban veszélyes lehet, mert a bennük tárolt energia megölheti az embert.

A maszlagféléket (Datura) Európában csupán a 15. században ismerték meg. Egyik fajukat Ázsiából, a másikat Amerikából hozták be. A maszlagot terméseinek formája és felhasználása miatt füstölőalmának is nevezték.
A maszlagféléket (Datura) Európában csupán a 15. században ismerték meg. Egyik fajukat Ázsiából, a másikat Amerikából hozták be. A maszlagot terméseinek formája és felhasználása miatt füstölőalmának is nevezték.

A maszlagot évezredek óta használják gyógyászati célokra. Afrodiziákumként leggyakrabban kendertermékekkel, ópiummal, bételfalatokkal vagy más fűszerekkel kombinálják. Az ilyen maszlagkészítményeket elszívni, megenni és -inni egyaránt lehet.

A maszlag termésének keresztmetszetén jól láthatók az alkaloidokban gazdag magvak, amelyek gyógyító és kábító hatású szerként nagy szerepet játszottak az emberiség történetében.
A maszlag termésének keresztmetszetén jól láthatók az alkaloidokban gazdag magvak, amelyek gyógyító és kábító hatású szerként nagy szerepet játszottak az emberiség történetében.

Néhányuk beöntés formájában is alkalmazható. Louis Lewin így sorolja fél a legfontosabb recepteket: „A különösen szenvedélyes természetűek Cannabis indicát, gandzsát szívnak, a maszlag két-három magvának vagy meghatározott mennyiségű levelének hozzáadásával. Hogy erősítsék és megváltoztassák a szeszes italoknak az agyra gyakorolt hatását, magvakat áztatnak bennük, majd leszűrik és pálmaborral keverik őket. Ez például Madras vidékén szokásos. Bombayben a pörkölt magvak füstjét egy éjszakára alkohol tartalmú itallal hozzak érintkezésbe. Az alkohol ugyanis a növény hatóanyagait megkötheti.”

Mindezeket a készítményeket afrodiziákumként az erotikus érzések növelésére, de a vallásos áhítat fokozására is használják. A tantrikus meditációk alkalmával, amelyek során a meditáló személy isteni alakban saját Saktijával együtt látja magát, kender és maszlag keverékét szívják be a dzsillum néven ismert, fallosz alakú szent pipaszárból. Már a keverék is a férfi és a nő, Siva és Sakti egyesülését jelképezi. A kender virágaiból és a maszlag magvaiból készített keverék a szó szoros értelmében spirituális afrodiziákum.

maszlag datura
„Egy piramishoz hasonlóan lépcsőzetes tetejű, két saroktornyocskával díszített kis fehér szentély előtt Bhairaví áhítatos tartásban térdel. Ő Bhairava, vagyis a félelmetes alakú Siva felesége. Siva jelképe, a linga (failosz) kultikus tárgyként a templomban áll. Talapzatának formája árra utal, hogy a jonival, az asszonyi öllel összekapcsolva állították fel. A talapzaton kialakított medence a szertartás alatt a lingára öntött víz felfogására szolgál. Bhairavl előtt a földön a tiszteletadáshoz szükséges eszközök állnak: egy vizes üvegcse, egy tálca, amelyen a linga feldíszítésére az imént virágokat hozott, egy másik edénykében pedig vörös por, amit a kanállal szór a kultikus tárgyra. Bhairavl dicsőítő énekét ritmikus tapssal kíséri. Egy másik nő tálon gyümölcsöket hoz áldozati ajándékul. A kis szentély mögül kihajló férfi alamizsnát ad a banánfa alatt guggoló, csupán ágyékkötőt viselő meztelen aszkétának. Az előtérben elhelyezkedő zebu szobra Siva jelképét, Nandint ábrázolja. Képmását rendszerint az istenség szentélyei előtt állítják fel. A szájából márványmedencébe folyó víze arra utal, hogy a jelenet színhelye a Himalája vidéke. Bhairavl Ráginf valamennyi ábrázolásán a Iingát szép fiatal nő részesíti tiszteletben. (Bhairavl Ráginí)
A fehérvirágú maszlag (Datura Inoxia) a navaho indiánok szent növénye. Ezt a növényt gyógyászati és rituális célra egyaránt használják. Aki használni kívánja, annak türkizzel kell áldozatot bemutatnia.
A fehérvirágú maszlag (Datura Inoxia) a navaho indiánok szent növénye. Ezt a növényt gyógyászati és rituális célra egyaránt használják. Aki használni kívánja, annak türkizzel kell áldozatot bemutatnia.

A maszlag magvait azonban gyakran használták bűnös célokra is. Túl nagy adagban erősen narkotikus hatásúak. A Káli istennőt tisztelő, rabló életmódot folytató thug szekta ezt használja ki gaztetteinek elkövetése során. Áldozataik ételébe, legtöbbször currys mártásba a maszlag magvait keverték. Mivel az áldozat kábult állapotban semmiféle ellenállást sem tudott kifejteni, nyugodtan kirabolhatták és megerőszakolhattak. A maszlag magvait amúgy is gyakran használták fel a női szemérem feloldására, valamint tartózkodó és frigid nők elcsábítására. Bizonyos adag elfogyasztása után az áldozat erotikus vágya a teljes nemi éhségig fokozódik, ami mindenfajta szeméremérzetet elsöpör, és megszünteti az elutasító magatartást. Egy 17. századi szöveg így ír erről: „Az asszonyi állatokkal eme szer
révén sokfélét tehetsz, ami kedvedben áll, és sokat, csaknem mindent megkaphatsz tőlük. Ezért nem hiszem, hogy akadna ezen a földön kártékonyabb növény, amellyel majdnem természetes úton ennyi rosszat lehetne elkövetni.”

Az ősi Mexikóban jól ismerték a maszlag különféle fajait, amelyek az istenek növényeiként a legnagyobb tiszteletben részesültek. Az Újvilágban írott első füvészkönyvben, a Badianus-kéziratban, a Datura stramonium és a Datura caratocaulum fajok ábrázolása látható.
Az ősi Mexikóban jól ismerték a maszlag különféle fajait, amelyek az istenek növényeiként a legnagyobb tiszteletben részesültek. Az Újvilágban írott első füvészkönyvben, a Badianus-kéziratban, a Datura stramonium és a Datura caratocaulum fajok ábrázolása látható.

Akárcsak valamennyi orvosság, bódítószer, pszichedelikum és afrodiziákum alkalmazásánál, a maszlagénál különösen érvényes: a helyes használattól, adagolásról és a megfelelő ismeretektől függ, jótékony vagy romlásba döntő-e az illető szer hatása. Richard Schultes és Albert Hofmann így ír minderről:

„Valamennyi Darura-faj pszichoaktív hatása olyan erős, hogy szükségtelen feltenni a kérdést, vajon miért tekintettek rájuk az egész világ természeti népei úgy, mint az istenek növényeire”.

Egy Indiai nő Siva egyik szentélye előtt az isten szent növényeit, köztük a Datura (maszlag) virágait és terméseit árusítja.
Egy Indiai nő Siva egyik szentélye előtt az isten szent növényeit, köztük a Datura (maszlag) virágait és terméseit árusítja.

Ahol csak megterem a maszlag valamelyik faja, leveleit és magvait mindenütt afrodiziákumként szívják el vagy más formában fogyasztják. A maszlag az ősi Amerikában a legszentebb növények egyike volt. Indiához hasonlóan rituális tiszteletben részesítették és rituálisan is fogyasztották el. A hatalmas erejű növény iránti tisztelet az indián népek körében napjainkban is él. A Yucatán-félszigeti maják ősi isteneiknek mutatják be áldozatul a virágokat, szerelmi varázsszerként használják, illetve megszárítva afrodiziákum gyanánt szívják el őket. A mexikói társadalom sem mentes az indián örökségtől. Az aztékok toloatzinnak nevezték a maszlagot, amiből a spanyolban toloache lett. Ma jónéhány vidéken falusi templomokban megtalálható a keresztény köntösbe bújtatott pogány szent, Santo Toloache képmása, akihez akkor fordulnak, ha fel akarják ébreszteni valakiben a szerelmet. A piacokon maszlagtartalmú fürdősókat, varázsporokat és pomádékat árusítanak. A zsírból és a maszlag magvaiból készített kenőcsöket a beszámolók szerint különösen asszonyok élvezik. Ha ezzel kenik be magukat, „minden férfi feleslegessé válik”. Azokon a vidékeken, a-hol nem terem meg a maszlag, a teljesen hasonló hatású angyaltrombitát (Brugmansia aurea) használják ugyanilyen módon. Az utóbbi növény különösen Peruban kedvelt afrodiziákum. Ebből a célból egy éjszakára kukoricasörben áztatják a növény különböző részeit. Az indiánok beszámolói szerint az így nyert afrodiziákum remek élvezetekhez segít hozzá.

A maszlag tüskés terméseiről és felfelé álló, trombita alakú virágairól könnyen felismerhető. A legtöbbször egyetlen nap után elhervadó virágok éjszaka fantasztikus illatot árasztanak.
A maszlag tüskés terméseiről és felfelé álló, trombita alakú virágairól könnyen felismerhető. A legtöbbször egyetlen nap után elhervadó virágok éjszaka fantasztikus illatot árasztanak.

A Kender etnobotanikai és gazdasági vonatkozásai

A kendert Közép-Ázsiában feltételezhetően már 9000 évvel ezelőtt is termesztették. A növényt világszerte felhasználják. A következő célokra alkalmazzák szárából rostot, magvaiból olajat nyernek, a magok táplálékul is szolgálnak, levelei, nőnemű virágai és gyantája kábítószer alapanyagát szolgáltatják, a növény valamennyi részéből és kivonataiból gyógyszereket, míg a nőnemű virágzatokból és a gyantából afrodiziákumot készítenek.
A kender gyógyászati és afrodisztikus célokra történő alkalmazására leginkább az indiai szubkontinensen kerül sor (különösen Indiában, Pakisztánban, Nepálban és Bangladesben). Hedonisztikus felhasználása napjainkban a világ minden részén széles körben elterjedt.

Gyógyászati tulajdonságai:

Levelek: Nyugtató, fájdalomcsillapító, kábító, görcsoldó, vizelethajtó, az emésztést elősegítő, adsztringens hatású. Belsőleg hasmenés, tetanusz és menstruációs görcsök esetén alkalmazzák. Külsőleg fekélyek, tumorok, fejtetvek, korpa, sebek, kötőhártyagyulladás, aranyér, heregyulladás ellen.

Bhang: Belsőleg emésztési zavarok, gonorrhea, bélpanaszok, étvágytalanság esetén; idegösztönző hatású.

Gandzsa: Fájdalomcsillapító, depresszió elleni, görcsoldó hatású szer. Külsőleg fájdalommal járó bőrbetegségek és viszketési inger esetén alkalmazzák. Füstjét mérgezéseknél (Datura, auripigment) lélegzik be; rektális úton sérv és vérhas okozta görcsök esetén használatos. Dohány módjára pszichoterapeutikumként és afrodiziákumként szívják.

Harasz: Indiában a leginkább keresett érzéstelenítő és fájdalomcsillapító szer. Belsőleg (malária vagy menstruáció okozta) fejfájás, migrén, heveny mánia, elmebetegségek, delírium, köhögés, szamárköhögés, asztma, agyi vérszegénység, idegrendszeri eredetű hányás, tetanusz, görcsök, idegkimerültség, diszúria, ekcéma, neuralgia, erős fájdalmak, impotencia, frigiditás, nemzőképtelenség, erős hasmenés, fertőző májgyulladás, ópiummérgezés esetén.

Magvak: Belső használatra gonorrhea esetén.

A kender kémiai összetételéről

Valamennyi pszichedelikus hatású cannabis-termék olajos tartalmú anyagok, az úgynevezett cannabinoidok különféle töménységű hatóanyag-keverékét tartalmazza. A fő hatóanyag a tetrahidrocannabinol, rövidítése THC, de A9-THC is lehet. Más olyan cannabinolok is léteznek, amelyek pszichoaktív hatása hasonló (CBD, CBN). A THC mesterséges úton ugyancsak előállítható. Hatása hasonló a természetes eredetű cannabis-termékekéhez, azonban ezeknél jóval pszichedelikusabb. A THC legnagyobb töménységben a nőnemű virágokból elkülönített gyantában (harasz), legkisebb mennyiségben a hímnemű növények leveleiben fordul elő. A hasisból nyert olaj hatóanyag-tartalma nagyon magas.

A maszlag kémiai összetételéről

Valamennyi Datura-faj nagy koncentrációban tartalmaz tropán-alkaloidokat (1-hioszciamin, atropin, 1-szkopolamin). Az alkaloid-tartalom az élőhely, az időjárás és a napsugárzás függvényében ingadozik. A trópusi éghajlatú területeken tenyésző növények négy-ötször annyi hatóanyagot tartalmaznak, mint a mérsékelt éghajlaton növök. A fiatal növények főleg szkopolamint, az idősebbek főként hioszciamint tartalmaznak. A legnagyobb alkaloid-koncentráció a magvakban, a legalacsonyabb a szárban fordul elő. Az alkaloidok egyaránt központilag izgató és periférikusán tompító hatásúak. Az izolált alkaloidok hatása alapján különbözik a növényi preparátumokétól. A szkopolamint tiszta formában a pszichiátriai gyakorlatban „kémiai kényszerzubbonyként” használják. A Datura-készítményekre számos országban a mérgekre vonatkozó szabályozás érvényes.

A huichol indiánok szerint a maszlag a sámánizmus sötét oldalának alkotórésze. E nagy hatalmú varázsnövénynek áldozatot kell bemutatni, nehogy az emberek ellen fordítsa szörnyű erőit. (Gyapjúfonalból készült kép)
A huichol indiánok szerint a maszlag a sámánizmus sötét oldalának alkotórésze. E nagy hatalmú varázsnövénynek áldozatot kell bemutatni, nehogy az emberek ellen fordítsa szörnyű erőit. (Gyapjúfonalból készült kép)

 

Részlet Christian Rätsch – A szerelem füveskertje című könyvéből.

Ezt olvastad már?

Riport Txana Ixa-val (törzsi vezető és sámán) az ayahuasca-ról

Riport Txana Ixa-val (törzsi vezető és sámán) az ayahuasca-ról

Eindbaen.nl újabb riportja, ezúttal Txana Ixa-val aki törzsi vezető és sámán. Ezúttal többek között az ayahuasca-ról is beszél.