FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK!!! FONTOS!!!
Kezdőlap > Sámánizmus > Európa > A magyar sámán révülete

A magyar sámán révülete

“Balázs János: A magyar sámán réülete – (Rejt, rejtëk, rejtëzik)”

Megjelent az Ethnographia • 65. évfolyam (1954) számában ezért a régies nyelvezet miatt csak kivonat található meg a bejegyzésben a teljes tanulmány a sámán és a légyölő galóca kapcsolatáról letölthető innen:

“Balázs János: A magyar sámán réülete” (PDF)

A magyar rejt ‘abscondo, celo; verbergen, verhehlen* igének nyelvem­lékeinkben található alakváltozatai: JókK. 4: „elreyt-” BécsiK. 6: „elreit-” | MünchK. 39: „reit-” VirgK. 42: „reyt-” NádK. 427: „re«/f-” | JordK. 396: „el reyt-” J Born.: Ének. 493: „rőyt-” | Ver.: „reüt, rüt” C: „elrit” | Zvon:Post. I, 20: „rőyt” (NySz.). Van azonban a régi magyar nyelvben egy ehhez feltűnően hasonlító rüt, rőt, rojt. réüt, rit, riüt ‘mente corripio; entzücken’, valamint egy el-rüttetik ‘extra se rapi, spiritu corripior; in Entzückung geraten’ ige is: JókK. 77: „el rywtetyk” j NagyszK. 381: „el rétetheec” VirgK. 86: „réitetik” JordK. 781: „el-rewtettem” | PéldK. 73: „elrytetet” | DebrK. 164: „el ritetik” uo. 207: „el rüttetik” j ÉrdyK. 502b: „el reewteteek” Telk. 63: „elrűtetneiec” Born: Préd. 244: „rötete” (NySz.). Hogy e két igénk végső soron azonos-e, vagy pedig csak véletlenül hasonlít egymáshoz, arra nézve egészen a legújabb időkig eltérők a vélemények. Budenz különválasztja őket. A Magyar-ugor Szótár 660 szerint ugyanis: ..Ezen rüjt- vagy rojt-. . . alakilag egészen egybe­folyt a rejt- ‘abseondere’ igével . . .•’. Szily Kálmán (MNy. XVII, 45—6) hasonlóképpen vélekedett. Szerinte fel kell tennünk, hogy a régiségben volt egy, a mai rejt igével alakjára nézve teljesen egyező, de egészen más eredetű és jelentésű *rejt ige. Azok közül, akik az újabb időkben ezekkel az igékkel foglalkoztak, Beké Ödön (Nyr. LXXIV, 417 — 8) szintén úgy nyilatkozott, hogy nem tartoznak össze.

Ezzel szemben Víkár Béla (Nyr. XXXV, 253—4) úgy véli, hogy a Pv. réit (amelynek változatai a régiségben rit, rüt, rőt, riüt, rojt) a mai tejt ‘eldug, eltüntet’ igének régibb formája, s ilyenformán a két ige egy és ugyanaz. Ezt a felfogást vallja Baboss R. Ernő (MNy. XXXIV, 223-4) is; szerinte rejt ‘in Ekstase versetzen’, valamint rejt ‘abseondere, verbergen’ igénk valószí­nűleg azonos; a kettő kapcsolatát nézete szerint úgy érthetjük meg, ha Vikár nyomán felteszünk egy ‘varázsol, bűvöl, elvarázsol’-féle közvetítő jelentést. Bárczi Géza Szófejtő Szótára szerint rejt igénk bizonytalan eredetű; leg­valószínűbb, hogy a révül igével függ össze, és ”eredeti jelentése ‘lázba, révü­letbe ejt’ —> ‘varázsol, bűvöl’ s innen: ‘elvarázsol, varázslattal eltüntet’ -> ‘eltüntet’; a ‘révületbe ejt’, ‘elvarázsol’ stb. jel.-ek a régi adatokkal igazol­hatók”. A kérdés legújabb és legalaposabb vizsgálója, Pais Dezső Reg című tanulmányában (MNyTK. LXXV, 6—7) az előbbihez hasonló jelentésfejlődést feltételezve az említett két igét összetartozónak tekinti.

Mármost melyik felfogás helytálló: az-e, amely szerint a szóban lévő igék teljesen különböző eredetűek, vagy az, amely ezeknek azonos eredetét vallja? E kérdés, mint majd kiderül, nemcsak nyelvtörténeti, hanem — leg­alább annyira — néprajzi érdekű is.

A fenti igék közül a’mente corripio; entzücken’ jelentésűnek a tövét már Hunfalvy Pál (NyK. V, 247 — 52) a manysi ríj ‘melegség’ névszóval hozta kapcsolatba. Hunfalvy szerint a manysi bűbájos a bűvös dobot addig veri, ,,’mig elragadtatásba esik, mi a test reszkedésével jelenti ki magát, s ekkor azt mondják róla: Tárom ríj tauen johts = a Tarom (isten) réje reá jutott; vagy: Táromnel réjl johtáues, pinves isten által réj-vel van megláto­gatva, megrakva; vagy: Tárom jäni ríj tauen johts, láting tauen ti pini isten nagy ríj-e reá jutott, szólni ösztönzi őt . . . — Ezekből azt tanuljuk, hogy a vogulok az elragadtatást, amelyben a bűbájosok jövendölnek vagy látáso­kat jelentenek ki, réj-nek hijják; s meglepetve látjuk, hogy ezen ríj szó nagyon egyezik a magyar rév, ríj szóval, melyet a felhozott származott szók törzsének találtunk. Ugyanazon állapot jelölésére a vogul és magyar nyelv ugyanazon szót alkalmazza: nem nyilvánul-e ebből, hogy tehát annak előtte az pogány magyar vallásbeli szó volt, s hogy a magyaroknál a mai vogulokéhoz hasonló bűvészet divatozhatott. A vogul nyelv a ríj szóhoz jelzőül jäni-t vagy pubi-t teszen; amaz nagyot, ez csudálatost, rendkívülit jelent: a vogul nyelv tehát a bűvös elragadtatást nagy réj-nek vagy csudálatos réj-nek nevezi.” (I. m. 249—50.) — Ugyancsak Htjnfalvy azt is megemlíti, hogy a manysi ríj voltaképpen igenévszó. — Budenz Józsf.f (Magyar-ugor Szótár 658—9) elfogadja ezt az egyeztetést, s a rokon nyelvekből a következő szavakat állítja össze: vogB. ríj (réi), re ‘Wärme’, rein ‘heiss’: rejtil ‘sich erwärmen, corpeTbCfl’, reil — ‘warm werden, sich wärmen, melegedni’; reilt — ‘wärmen, erwärmen, corpeBaib’ ] vogL. ren ‘warm’, re- ‘brennen (von der Sonne)’; reitil ‘sich erhitzen’ | vogK. rig ‘Hitze, Schwüle, 3H0Ü’ j| osztB. rúu ‘Hitze, Wärme, Schwüle, Dunst’; ruun ‘heiss, schwül’j| zürj. ru ‘Dunst, Dampf (P. sonitru ‘warmer Dunst’) || votj. %ual- ‘brennen’, iuat- ‘anzünden’. Gombocz Zoltán (MNy. IX. 190), továbbá Baboss R. Ebno (MNy. XXXIV, 223-4) elfogadja ezt az egyeztetést; Bábczi Géza Szófejtő Szótárában az említett magyar ige finnugor eredetét és fenti egyeztetését valószínűnek tartja. Pais Dezső (i. m. 6) szintén úgy véli, hogy az előbb felsorolt manysi szavakat ,,elfogadhatjuk a magyar szócsalád alapszavának a rokonságául”. — A már felsorolt finnugor adatokat kiegészíthetjük Szilasi Mónicnak a Munkácsi-féle Vogul Népköltési Gyűjteményhez készült szójegyzékéből a következők­kel: B. reV ~ réi’ ~ KL. r!~ AL. rí ‘hőség’ j É. reyin ~ KL., AL. ren ‘meleg’. — Kannisto (WogVok. 45) szerint e szavak az egyes manysi nyelvjárásokban: TJ. rei, AK., KK., EK. ny, P. riy, ÉV., DV., AL. rí, FL. rey, Szo. rey ‘meleg, forró, hőség’; ezek szerinte egyeztethetők a finn räkki ‘hőség’, valamint a magyar rejt ‘in Ekstase versetzen’ szavakkal.
Mindezeket összeállítva és egybevetve Pais Dezső (i. m. 6 — 7) — a finn räkki kizárásával — feltesz egy finnugor eredetű *rek- igetövet; szerinte a magyar rejt ige ennek a -t műveltető képzővel alakult származéka. így magyarázta ezt Mészöly (MNy. VT, 442, XXIV, 309), valamint Baboss is (MNy. XXXIV, 223 — 4). A rekt > ré%t > rejt fejlődés közbeeső mozzanatait tükrözik olyan adatok, mint BécsiK. 114: elrehec (a. m. elrejtsék); DöbrK. 55: rehed (a. m. rejtsed). Némileg másképp Beké Ödön (Nyr. LXXIV, 417 — 8).

Abban tehát az említett kutatóknak mindegyike egyetért, hogy a rejt ‘in Ekstase versetzen’ a fentebb tárgyalt manysi szavakkal egyeztethető, finnugor eredetű szónak a származéka. Az eddigi vizsgálatok, mindenekelőtt

Pais Dszsőnek többször idézett tanulmánya nyomán az is kiviláglott, hogy a szóban forgó igék és névszók valamiképpen összefüggnek az ugorkori samánsággal. Hogy azonban bevezetőül említett igéinknek mindegyike a samánság világába vezet-e vissza bennünket, vagy csak az egyik, s a másik egészen más eredetű, vagy pedig ezek az igék valamiképpen mégis összefüggnek, esetleg azonosak is — erre nézve az eddigi vizsgálatok nem adtak eléggé megnyug­tató és elfogadható feleletet.

Ezt a kérdést úgy lendíthetjük előbbre, ha a legújabb nyelvészeti, néprajzi és régészeti kutatások eredményeinek felhasználásával, valamint a régi adatok kritikai elemzésével vizsgálat alá vesszük a sámánok réületbe esésének módját. A magyar rejt ‘in Ekstase versetzen’ igének jelentéstani magyarázata ugyanis mindmáig jóformán csak HuNFALVYnak idézett fejte­getésein, meg MuNKÁcsinak főleg P. Sz. Pállasz orosz akadémikus útleírásá­ból1 merített kommentárjain nyugodott.

Munkácsi a manysi, általában az „északi sámán” réületbe eséséről ezt írja: „A látható valóság az északi sámán varázsló műveletének eredményé­ben az, hogy maga ájulatszerű önkívületbe, vagyis réületbe jön. Az előzőleg bevett mérges galóca, illetve a sok megivott pálinka következtében már akkor szédül, midőn a varázslathoz fog, de mámorát és ideges állapotát még inkább fokozzák a dobogás, a hangos izgatott éneklés, az üvöltésekkel járó erőlködés, az üstök és csészék ütésével előidézett zaj s a képzelgés a bálványszellemmel való érintkezésről, esetleg a vele való küzdelemről.”2 E szerint tehát a sámán mérges galócát vesz be, vagy pálinkától részegedik le, s így esik réületbe. Kakjalainen az ugor népek samánosságával kapcsolatban elmondja, hogy az irtisi chantik sámánjai gyakran élnek a légyölő galócával, mint kábító­szerrel.3 Hogy a szibériai sámán légyölő galócát eszik, s ettől esik réületbe, azt igen sok utazó leírja. Az erre vonatkozó tudósításokat legrendszeresebb formában Ake Ohlmakks gyűjtötte össze,4 Egybevetéséből megtudjuk, hogy a légyölő galóca (Amanita muscaria L. Pers.) a korjak, kamcsadál, jurák-szamojéd (= nyenyec), osztják szamojéd (= szelkup) sámánok, valamint a Jenyiszej és Trtis melléki chantik sámánjai körében igen elterjedt kábítószer. Ohlmakks művének külön fejezetében szól az alkoholnak, mint sok szibériai nép sámánjaitól használt kábítószernek az elterjedettségéről is.5 Megállapítja, hogy az irtisi chantik, továbbá a tunguzok, a lappok, a burjátok és más népek sámánjai is igen gyakran valamely alkoholtartalmú italtól kábulnak el. Mindamellett az alkohol mint réületbe ejtő kábítószer — úgy látszik — nem mérkőzhet a légyölő galócával. A légyölő galócát jelentő szavak az obi-ugor nyelvekben, sőt általában több finnugor nyelvben is kiterjedt szócsaládot alkotnak. Az idetartozó egyes származékok jelentéstanilag is tanulságosak, mivel rávilágítanak a finnugor sámánok réületbe esésének egyik — bizonyára igen régi és igen elterjedt — módjára.

A légy ölő galócának etimológiáikig összetartozó elnevezései az egyes finnugor nyelvekben a következők: Manysi (Ahlqv.) paiiy, pinka ‘Fliegenschwamm’ I (Munkácsi, KSz, VIII, 343) É. pätjx, KL. ponk ‘Fliegenschwamm, agaricus muscarius’ II chanti (Ahlqv.) É. ponx ‘Schwamm, Fliegenschwamm’ I (Patk.) I. pünx, pan% ‘Fliegenschwamm’ | (Pápai) Jg. panga id., | (Paas.—Donn.) párjx ‘Fliegen­pilz’ 11. pnnk (púrjkSm) id. (Karj.—Toiv.) pa/ix (DT, Fii.), VK, Vart. pa’rfk Trj. p’á^jjlf, Ki. Ji°/]X, Kaz. porfk’ ‘Fliegenpielz’ || mordvin panga, pangó ‘Pilz’ || mari pongv, pongo, ponys ‘Pilz’.

Hogy ennek a mérges gombának a manysi sámán réülésében milyen fontos szerepe lehetett, mutatja az a körülmény, hogy az északi manysi nyelvjárásban (Szil.) päny a. m. részegség | Rausch, Betrunkenheit. Vö. VNGy. I, 115, 117; valamint I, 117: parién vwm ‘berauschter Mann’.

Mint ennek a szónak a származékai, a kábulatba esés, lerészegedés kifejezé­sére használatos szavak a manysiban: (Munkácsi, KSz. VIII, 343) pdnyli, pänxetäli, L, P. porjk’li ‘er ist betrunken, berauscht’. A chantiban is: (Paas.— Donn.) K. pqpjtdm,!. pupkLdm ‘singend zaubern nach dem Essen von Fliegen­pilzen, durch Zaubern heilen’ I (Karj.—Toiv.) DK. pa* pyvitcC ‘schreien und lärmen, nachdem man Fliegenpilze gegessen hat’ j Trj; p’ä’nk§At’äy3 ‘von Fliegenpilzen berauscht werden, durch die Wirkung von Fliegenpilzen singen’.

A légyölő galócától réületbe eső sámán énekét jelölik a chantiban az alábbi szavak: (Karj,— Toiv.)Trj. p’á’rjk grag, p’a Pfk^Asmiy3′ ‘Fliegenpilz-Lied, ein Lied, das der Wahrsager nach dem Genuss von Fliegenpilzen singt’ | Vj. panißnvndrf- ‘Lied, das nach dem Genuss von Fliegenpilzen gesungen wird.’

E. Uotila (Virittäjä, 1930, 177) szerint ehhez a szócsaládhoz tartozik még a komi (Wichm.) S. pagalni ‘mennä tiedottomaksi, tainnuksiin (es. viinan juonnista)’ ] (Wied.) pagainy (págavny) ‘die Besinnung verlieren, befangen werden’ | (§ahov) Pagavny ‘oipaBHTbCR, yÖHTbCü’; (UV),uiaTa.TbCH’ (S). Ezek­nek névszói alapszava Üotila szerint *pag, amely a légyölő galóca előbb említett elnevezéseivel egyeztethető. Hogy ez a szó a komiban is meglehetett, annak bizonyítékát Uotila az alábbi komi melléknevekben látja: (Wichm.) L. pagir ‘karvas, kitkerä (maku oluessa)’ | (Wied.) Pagyr ‘sauer; scharf, durchdringend’ | (Wichm.) P. pagira ‘väljähtynyt (es. olut)’ I PK. pagira ‘pistävänmakuinen’. Ezek a melléknevek Uotila szerint a föltehető’ *pag ‘Fliegenpilz’ névszóból -r szuffixummal alakultak, s ennek megfelelően eredeti jelentésük ,légyölő galóca ízű’ lehetett. Ilyen módon tehát a komiban is megvolt valamikor a légyölő galócának szóban lévő elnevezése.6 A fent említett komi igék pedig ugyanolyan jelentésfejlődés alapján nyerhették ‘réületbe esni, elkábulni’ jelentésüket, mint a fentebb közölt, hasonló jelentésű manysi és chanti igék.
Lehtisalo7 szerint idetartozik még: szám. T. (Castr.) fanká’am ‘trunken sein’, sőt szám. 0. (Castr.) K., Tsch., 00. pöner ‘Trommel’ ] (Donn. SUST. XLIX, 111) Ty- pdfflH ‘besonderes samo. Musikinstrument, russ. aoMpa’ | N., Vj. KeM. pSrigSr, KeO. pijigdr; Tscha. pSggér id.

Ezenkívül Lehtisalo8 a szám. J. sampá ‘den Schatten eines Verstorbenen in die Unterwelt unter dem Klang der Zaubertrommel herabsingen’ stb. igét a finn sampa: maansampa ‘lycoperdon’ , puunsampa ‘weissliclm Schwämmchen

8 Steinitz (Geschichte des finnisch-ugrischen Vokalismus, Stockholm, 1944. 37) ezeknek a komi szavaknak az idetartozását bizonytalannak tartja. ‘SUST. LVJII, 122; Virittäjä 1929, 131. “Virittäjä 1929, 130—2.

von der Grösse eines Stecknadelknopfes an Birken, Erlen, Weiden’ névszóval egyezteti,- Ha pedig e szamojéd ige alapszava ‘gomba’ jelentésű névszó, akkor ezek jelentéstani viszonya ugyanaz, mint a chanti p>a LiX ~ pai]yt3m, valamint a jurO. jdB’re ‘betrunken sein’ ^ jur. (Reg.) javebs ‘Fliegenschwamm’ |.Lj. ßlppl, S. ß’lppl, Nj. ß’lppl, P. ßlpl id.–^ jenCh. jébi’éfo, B. jebi’edo’ ‘betrunken sein’ névszóké és igéké.

Lehtisalo ezek alapján feltételezi, hogy a finn sámán hajdan szintén légyölő galócát használt kábítószerül, s általában már az ősi uráli időkben szokásos lehetett a légyölő galócától való elkábulás.9

Mindezekben az esetekben a réülést, elkábulást, részegséget jelölő emlí­tett finnugor szavak megegyeznek abban, hogy alapszavuk egy ‘gomba, légyölő galóca’ jelentésű névszó, amely jelentésátvitellel magát a kábult állapotot, a réülést, részegséget is jelentette (mint a manysiban). Ugyanennek a névszónak az igei származékaival pedig több finnugor nyelvben a réületbe esést jelölik. Ez a két körülmény jelentéstani szempontból nem szorul semmi­féle bővebb magyarázatra. Magától értetődik, hogy valamely állapotba jutást kifejező származékok alapszava az a szó, amely az illető állapotot előidéző anyagot, mint eszközt jelöli. Az ilyen alapszó és származékai között ugyanis okozati viszony van; a szóban forgó névszóból képezett igék valamivel való ellátást illetőleg ellátódást fejeznek ki.

Ilyen módon nemcsak egyes utazók leírásaiból, hanem bizonyos nyelvi tényekből: a ‘gomba, légyölő galóca’ jelentésű finnugor szavaknak némely származékából is megtudjuk, hogy a finnugor sámánok ősi idők óta éltek a légyölő galócával, mint kábítószerrel.

Kérdés azonban, hogy a finnugor nyelvekben a réületbe esést kifejező I igék mindegyikének ‘gomba, légyölő galóca’ jelentésű névszó-e az alapszava. Másfelől azt is kérdezhetjük, hogy a tárgyalt gomba, légyölő galóca jelentésű finnugor szavak nem jövevényszók-e?
Munkácsi Bernát az imént emlegetett finnugor névszókat óiráni eredetűeknek tartotta.10 Nézetét arra a tényre alapozta, hogy az óiráni barnha-szó jelentésfejlődése meglepő párhuzamot mutat a tárgyalt ‘légyölő galóca’ jelentésű manysi szóéval. Ennek az óiráni szónak a jelentése ugyanis Bartho-lomae (Altiran. Wb. 925) szerint: „1. Name, einer Pflanze (und deren Saft), die’auch zur Kindsabtreibung benutzt wurde. 2. Name eines aus jener Pflanze hergestellten Narkotikums und zugleich Bezeichnung des dadurch hervor­gerufenen Betäubungszustandes’. E szóra más adatok: óind. bhaiiga-, bhangä-‘Hanf: ein aus Hanfsamen bereitetes Narkotikum’ ] üjp. bang ‘Bilsenkraut’ (bangt ‘sinnlos’ ] örmény LW. bang ‘Hyosciamus’ | afg. bang ‘Hanf (Horn: Neupers. Etym. 53; Uhlenbeck: Etym. Wb. d. altind. Spr. 194). WlLH. Geiger (Ostiranische Kultur im Altertum 152) szerint Perzsiában kenderből készítik a hasist.

Hogy MuNKÁcsinak ez az egyeztetése helyes-e, annak eldöntése az iráni nyelvekkel foglalkozók feladat a., Jelentéstanilag nem csekély nehézséget okoz­hat az, hogy miként jelölhették a finnugor népek egy kezdetben ‘kender’ jelentésű szóval a légyölő galócát, amely semmiképpen sem hasonlít a kenderre vagy a kendermagra, legfeljebb kábító hatásában.11 Annyit megjegyezhetünk, hogy a kendermagnak a sámánok réületbe esésében alighanem volt — vagy talán még ma is van — szerepe. De erről is majd később.

Most előbb még kutatnunk kell annak a rejtélyes hőnek, melegnek az eredetét, amelyre a rejt: réül igék. valamint ezek finnugor megfelelői utalnak. Munkácsi „A vogul nép ősi hitvilága– című tanulmányában ezt írja: ,,A sámán réülete azáltal támad, hogy őt a bálványszellem hirtelen jövetelé­től keletkezett szélnek heve érinti; ez a meleg szellő az, mellyel a bálvány­szellem jelentkezését tudatja s mellyel láthatatlan lénye a halandó számára — ha öntudatlan állapotban is — fölismerhető” (NyK. XXX, 168). Munkácsi ebben a tanulmányában, valamint a VNGy. I. és II. kötetéhez írt magyaráza­taiban is idézi azokat a sajátos manysi kifejezéseket, amelyek a manysi sámánok réületére vonatkoznak. ,,A sámán réületének sajátos jelzése: tgrém —re’iné, pupi’-re’ini jo%tawé ‘isten heve, bálvány heve szállja m e g’, vagy pupl jäni, taréin jani’ réyü tavo&n jo%ts ‘a bálványnak nagy (heve), istennek nagy heve jött reája’, vagy pupP re’il ti pinésia, illetve tgrémnél re’il pinwés ‘a bálvány, v. isten hőt bocsátott (helyezett) reá’ . . . Jól érthet­jük ezt a képzetet, ha arra gondolunk, hogy midőn a sámán hite szerint az istenséget előidézte, mámor szédíti s elbódul, tehát tényleg meleget érezhet fejéhen és testében . . . Reguly vogul nyelvmestere e kifejezést: tarom rei täuän johts, ekképp magyarázza: lating täuän ti pini s e szavak értelmét orosz fordításban így írja körül: ‘bog jemu zar pustil, slovo svoj jemu polozit’, vagyis: „isten hőséget bocsátott rája (a sámánra) s a saját szavát helyezi beléje”
(VNGy. II, 0381).

folytatás a letölthető tanulmányban, letöltési linket keresd a bejegyzés elején

 

Ezt olvastad már?

Sámánizmus világa, gyógyító és tanító növények, icaro - Eindbazen riportja Gino Renzo Cocchella Frisancho-val

Sámánizmus világa, gyógyító és tanító növények, icaro

Gino Renzo Cocchella Frisancho (perui sámán) az úgynevezett növényi gyógyszerekkel dolgozik, szakértelemmel rendelkezik a sámánizmus és a tudat területén.