FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK!!! FONTOS!!!
Kezdőlap > Hírek > Beszámoló az Öt világrész sámánizmusa című konferenciá-ról
Beszámoló az Öt világrész sámánizmusa című konferenciáról

Beszámoló az Öt világrész sámánizmusa című konferenciá-ról

Mikus Endre: Beszámoló az Öt világrész sámánizmusa című konferenciáról

Az egyik országos napilap munkatársa feltette a kérdést: Mi adja ennek a konferenciának az aktualitását? Erre egy mondatban épp olyan lehetetlen válaszolni, mint arra, hogy mi egyáltalán a sámánizmus. Negyvennyolc előadásban, több nézőpontból (elméleti, gyakorlati és tapasztalatival egyaránt) próbáltuk megközelíteni a kérdést.

Sokféle válasszal és elmélettel ismerkedhettünk meg. hiszen az előadok között antropológusok, vallásbölcselő, pszichiáter, pszichológus, fizikus és parapszichológus. művészettörténész, színházi rendező illetve -Dr. Anne Glantz személyében – mediális gyógyító is jelen volt. Sőt. A konferencia vendége volt Uaripira Yawalapity aki gyakorló sámán Brazíliában és most hagyta el életében először hazáját. Mindannyian másféle aspektusból próbálták megközelíteni azt az emberi lélek természetével kapcsolatos jelenséget, amelyet a sámánság nagyon jól példáz. Nevezetesen, hogy valami több működik a világban, mint az anyag törvénye és az emberi psziché képes evvel kapcsolatba lépni. Mitöbb ebből a dimenzióból olyan információk és útmutatások érkeznek, ameIvek befolyással lehetnek mindennapi életünkre.

A különböző elméletek nem zárták ki és nem mondtak ellen egymásnak. Inkább kiegészítették azt a képet, amit erről eddig tudtunk vagy gondoltunk. A konferencia sikerének könyvelhető el. hogy az egyes témák szakavatott ismerői, miután végighallgatták egyik másik előadót, komoly párbeszéd alakult ki több nézőpont képviselője között. Ennek kicsúcsosodása a második nap végén megtartott, az SZBE elnöke által vezetett kerekasztal beszélgetés, amelynek kapcsán az egyik neves antropológus kijelentette: “Ezt a párbeszédet sokkal előbb meg kellett volna kezdeni.”

A választ az újságíró kérdésére már ez a kijelentés is megadná. Am én úgy gondolom – mint laikus – a dolog aktualitását az adja, hogy az ember mindig gondolkodik önmagáról és a világról és ez a gondolkodás mindig aktuális. Minden ismeretekre épül fel. ami tovább szélesíti az önmagunkról és a világról alkotott képet. Evvel hozzájárul ahhoz hogy jobbak és boldogabbak legyünk. Éppen ezért szeretnénk egy kis összefoglalót adni az előadások anyagából. Erre azért is szükség van, mert nem jutott el mindenki a konferenciára, másrészt aki ott volt sem tudott minden előadáson részt venni.

Mit mond a tudomány? Dr. Vargyas Gábor előadásában a vietnámi sámánok tevékenységéről adott széleskörű képet. Mint tudjuk, ebben a országban, hosszú ideig volt jelen a kommunizmus és az amerikai modern kapitalizmus eszméje. Ennek ellenére a sámánok a mai napig űzik tevékenységüket. A civilizációs behatás eredménye csupán annyi volt hogy a sámánok külsőségeikben változtak meg. Nem ritka, hogy a bru sámán az amerikai hadsereg katonai gyakorló ruhájában praktizál, rangját és sámán-ságát csupán egy piros fejkötő jelzi. Maga a rítus, a transz létrejöttének körülményei, célja semmit sem változott. Ami a legfontosabb a hatékonysága sem.

A bru sámán inkorporálja (felveszi a testébe) a szellemet aki a koponyatetőn keresztül érkezik, villámcsapásszerűen és így fejti ki gyógyító tevékenységét a sámán mediálásán (közvetítésén) keresztül

Az antropológus szerint a sámán tevékenysége hatásos. Ám szerinte szó sincs varázslatról: a sámán felveszi a gyógyító szerepet és olyan jól eljátssza, hogy a beteg elhiszi és ettől áll be a gyógyulás. Példája szerint, ha mi elmegyünk színházba és megnézzük a Hamletet, hajó a színész azonosulni tudunk a szereppel. Az így létrejött pszichikai állapotban teljesen mindegy mi a valóság és mi a képzelt világ, a hatás létrejön. Arra a kérdésre, hogy ha a valóság és a képzelet ennyire ekvivalensek (egymással kiválthatok), miért kell ilyen kategorikusan elzárkózni attól a magyarázattól, amit a sámán ad (szellemek gyógyítanak) azt válaszolta, hogy: A tudomány vizsgál bizonyos jelenségeket és megpróbál rájuk tudományos magyarázatot adni, de semmiképpen sem fogadhat el olyan választ, amely nem passzol a tudomány által elfogadhatónak ítélt rendszerbe.

Birtalan Ágnes, egy másik antropológus nem húzott ilyen éles határt Szerinte a sámán tevékenysége kimutathatóan hatékony s mivel nincs arra egyértelmű, akadémikus válasz, hogy hogyan, ez önmagában indokolja, hogy a jelenséget továbbra is vizsgálni kell.

Az új jelenség avagy az ősi praxisok feltámasztása: neosamanizmus. A sámánság (régi-új?) hagyományait és praxisait feldolgozó eszmerendszer, amelyet Michael Harner (1929- ). amerikai antropológus dolgozott ki. Lényege, hogy azok a módszerek, amit a sámánok év tízezredek óta használnak, a XX. század végi ember életében is ugyanúgy működnek. Az együttlét, egy speciális zene illetve az esetenként és nagyon szigorúan betartott körülmények között alkalmazott drogok megváltozott tudatállapotot idéznek elő. Ezekben az állapotokban az ember utazásokat tehet a szellemvilágban. Kérdésekre választ kaphat, találkozhat az őseivel.

Klasszikus esetben ebben a rítusban a sámán illetve a segítője vettek részt. A sámán konkrét kérdéssel (Mi a betegség oka? Hol vannak a levadászható vadállatok? Mi a teendő egy megoldhatatlannak tűnő törzsi kérdésben?) indultak útnak a szellemek birodalmába. A sámán dobja segítségével révült el, esett transzba és ez a révülés addig tartott, amíg vagy útmutatást vagy míg visszautasítást nem kapott a szellemektől. Ilyenkor jelzett segédjének, aki egy másik hangszerrel (ez legtöbbször egy csörgő) ki nem zökkentette révüléséből, segítve a sámán lelkének-szellemének a testbe való visszatérését. A neosámánizmus nem követi ezt a hagyományt. Nem egy közösség vagy egy beteg ember “lelkéért” utazik a szellemekhez, hanem egyéni problémáival, kíváncsiságból, esetenként szórakozásból. Ennek megfelelően módosult rituálé szerkezete is.

Egy neosámán szertartás: a szertartás (általában) laza. kötetlen beszélgetéssel kezdődik s egészen addig tart, míg a szertartás vezető “ihletettségét” nem kap az utazás elindítására Ez többnyire lassú dobolással (az egyén befelé fordulásával) kezdődik. Azután amikor a dobolás üteme eléri a 180-200/perces ütemet, révülés következik be, amelyben a sámán lelke-szelleme kapcsolatba kerül a nem anyagi dimenzióval. Ha több hangszer (ez lehet több másik dob, csörgő, de akár hegedű is) vesz részt a zene keltésében, létre jön valami összhang a különböző hangszerek között. Mintegy egymáshoz idomulnak. Szó sincs a klasszikus értelemben vett kompozícióról, inkább valami ősi egy behangzásról. amely a zajt a zenétől megkülönbözteti.

A szertartás egészen addig tart, míg a vezető dobolásának intenzitása és erőssége csökkeni nem kezd. Ekkor fokozatosan “oldódni” kezd a révülés és a résztvevők lassan visszatérnek hétköznapi tudatukhoz. Megosztják élményeiket egymással, ismét egy beszélgetés alakul ki a csoportban. A résztvevők általában megszabadulnak feszültségüktől, egyfajta öröm vesz rajtuk erőt.

Nem érdemes kritikusan feszegetni a neosámánizmus etikai, vallási, mentális vagy bármely aspektusát, mert az egyén szabadságának legalapvetőbb eleme, hogy azt gondol és tesz. amit akar, amíg másoknak nem árt vele. Sólyomfi Nagy Zoltán szerint a világból felénk sugárzó energiák vétele, üzenetének megfejtése, mindennapi életünkbe való beillesztése az. amely a neosámánisztikus szemlélet lényege. Ez csupán tapasztalati úton lehetséges.

Mit mond erre a vallásbölcselet? Bakos József bölcselő szerint az ilyen törekvések veszélye abban áll, hogy az ember nem tudja kivel/mivel kapcsolódik. Az öncélú kapcsolódás akár fejlődésbeli visszalépésnek is tekinthető. Hiszen a sámánisztikus kort követően az ember spirituálisán és tudatában is rengeteget fejlődött. Azt ezt követő korokra a misztikus élmények a jellemzőek, amelyek mind tartalmukban, mind erkölcsiségükben egy magasabb rendű eszmeiséget feltételeznek az emberről. Napjainkra ez olyan fokra fejlődött. hogy kialakult az úgynevezett monoteista misztika, ahol az egyén közvetlen kapcsolatot alakíthat ki Istennel.

Érdekességként említette meg, hogy a meditációs módszerek (zen, jóga, bizonyos fokig az agykontroll) illetve a misztikus elmérnek a mély, áhítatos ima is az agy elektro-enkefalogrammos (EEG) képén az alfa hullám a jellemző. Ellentétben a hipnózissal, a mélyálommal és a transszal, amely az EEG-n théta hullámot mulat ki.

És a pszichológia? Szabó Csaba és Takács Attila, két pszichológus a Debreceni Orvostudományi Egyetemen, 28 fővel végzett vizsgálatokat, laboratóriumi körülmények között. Arra a következtetésre jutottak, hogy a sámándobolás (180-210/perc), bár szintetizátorról hangzott, az esetek 89%-ában emelte a szuggesszibililast. Ami annyit jelent, hogy ez a rezgésszám egyfajta hipnotikus alomba juttat la a résztvevőket. Bár ennyi adat kevés ahhoz, hogy messzemenő következtetéseket lehessen levonni, de abból amit a vizsgált személyek elmondtak, kiderül, hogy ezekben az utazásokban szó sincs hallucinációról vagy álomtevékenysegről, hanem egyfajta szubjektív valóságról, amely nem független az objektívtól valóságtól. Inkább annak részeként értékelhető. Az emberi elmének, pszichének olyan tartományai nyilvánulnak meg. amely eddig még alig ismert A tudattalanról nagyon keveset tudunk. De hatása alapvetően meghatározza az ember gondolkodását, viselkedését és érzéseit. A tudattalanig eddig még nem sikerült elhatolni. Csak azokig a határokig, ahol a hatása jelentősen felerősödik, megváltoztatva evvel az ember valóságérzékelését és képességeit.

Egy sámánnő előadása alapján megtudtuk, hogy hasonló eredményre jutottak a hetvenes években a NASA (Amerikai Űrhajózási Hivatal) kutatói. A sámánok módszerei kapcsán ki is fejlesztettek egy révülést elősegítő készüléket. De a hangsúly nem azon van, hogy a tudomány is igazolta azt, amit a sámánok már amúgy is tudnak évezredek óta. hanem azon. hogy miért vagy mire használják. Szerinte a sámánság egy lelkület és gondolkodásforma. A sámán elé az élet konfliktusokat állít A konfliktusok megoldásának ősi formája a sámán útja, aki a révülést ennek eszközeként használja.

A sámánnő, szerint a sámánrévülésben szerzett tapasztalatok nagy átfedést mutatnak a lényegesen később kialakult okkult módszerekkel.

A Himalája lejtőin: Szathmári Botond Tibetbe kalauzolt el bennünket Tibet az a hely ahol legalább három vallás van úgy jelen, hogy mind felvett valamit az ősi sámánisztikus elemekből. Még Buddha születésében is találunk a sámáni kiválasztásra utaló elemeket. A későbbi királyok is a nevükben őrzik (úgymint: cen), hogy urai a szellemeknek, tehát sámáni beavatást nyertek. Manapság a mecsungi jós – aki egyébként a Dalai Láma orákuluma – tökéletesen sámáni révüléssel hozza válaszait a szellemvilágból. Amikor a Dalai Láma kérésére egy információt kell megszerezni, a jóspap hangszerek és mantrák ismételgetésének segítségével egyre mélyülő transzba merül. Különböző tárgyakat vesz a kezébe evvel jelezve, hogy éppen melyik szellem szállta meg. így a sámán tudja, hogy miről kérdezhet. A válaszokat később heteken keresztül tudós lámák elemzik és közlik ezt urukkal. A hagyományok szerint azért tudott a kínaiak elöl a Dalai Láma elmenekülni, mert időben hírt kapott a szellemvilágból.

A kereszténység és a sámánizmus közvetlen keveredése: Dr Dornbach Maria, aki maga is megismerte a rituális transzot, az afro-amerikaiak vallás-kultuszaiba vezetett el bennünket. Az Afrikából elhurcolt rabszolgák törzsi vallása abszolút sámánisztikus volt. Amikor az ültetvényeken megpróbálták őket katolicizálni, látszólag hajlottak a térítésre. Ezért megengedték nekik, hogy vasárnaponként, dobbal kísért énekekkel dicsérjék, saját nyelvükön az Urat. Az afrikaiak természetesen saját nyelvükön ragaszkodtak régi isteneikhez, de hogy a turpisság ki ne derüljön időnként beleszőtték egy-egy szent nevét is énekeikbe, így csak akkor derült ki, hogy a katolicizmus álarca alatt nagyon is él az ősi vallás, mikor a rabszolgaság megszűnt és a vallásszabadságot biztosították. Így alakult ki többek között az umbanda, a yamballa, a candomble és a szantéria is mint önálló vallás. Ezek a vallások bizonyos szentek tiszteletében és erkölcsiségében inkább keresztényiek, de megmaradt bennük az ősi istenek és ünnepeik tisztelete is. Ilyenkor a közösség összeül valahol, dobok és más hangszerek kíséretében rituális éneklésbe és táncolásba kezd. Időről-időre transzba esik valaki (vagy valakik) és ilyenkor az ősi istenek lovává válik. Ebben a típusú transzban az az érdekes, hogy maga a közösség indukálja. A zene és a tánc csak eszköz ebben.

De hát mi a transz? Liptay András, sok filmbejátszás segítségével mutatta meg a transzállapot sokszínű és megrendítő világát. Előadásában elsősorban nem a sámánok, hanem a jelenkor transzjelenségei kaptak szerepet. Érzékeltette velünk, hogy a transz egy olyan csatorna, amelyet ha megnyitunk az ember nem mindennapi képességeknek kerül birtokába. Befejezheti régen elhunyt szerzők műveit, megszólaltathat rég elhunyt embereket, üzeneteket közvetíthet, gyógyíthat (akár úgy hogy a saját transzát kiterjesztheti a páciensre is), levitálhat és még kitudja hány. a mindennapi életben csodának tűnő cselekedetet hajthat végre. Bemutatott olyan jelenségeket is mint a megszállottság, ami szintén önkívületi állapot, ám nem gyógyítóerők, hanem épp ellenkezőleg, negatív, romboló erők lépnek fel benne, amelyek szinte megfosztják az embert mindattól ami benne emberi.

Konklúzió: Az ember létezése óta valami olyan képességgel, isteni adottsággal bír. amire racionális, az értelem által megközelíthető (vagy legalábbis kielégítő) magyarázat nincs.

Ezekről a képességekről egyre többet tudunk, egyre inkább felismerjük őket.
Úgy tűnik, nagyon igaz az az állítás: ahhoz. hogy az ember a tudás, útján előre lépjen, először az erkölcs terén kell hármat előre lépnie. De addig is míg erkölcs útján meglépjük ezt a hármat előre, ezeket a képességeket, a test és lélek (szellem) által adott lehetőségeket óvatosan és tisztelettel kezelve a témát vizsgálni lehet.

Aki az előadások bővebb, anyagára kíváncsi, kazettán megrendelheti őket az SzBE -ben.

Ezt olvastad már?

Móró Levente: Hallucinációs módosult tudatállapotok

Móró Levente: Hallucinációs módosult tudatállapotok

Móró Levente a tudatkutatás témájában írt friss doktori disszertációjának magyar nyelvű előadása, melynek címe: Hallucinációs módosult tudatállapotok