FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK!!! FONTOS!!!
Kezdőlap > Hírek > Film ajánló > Pszichedelikus alvilág

Pszichedelikus alvilág

Pszichedelikus alvilág a National Geographic Channel-től.

Megrázó bepillantás az illegális drogok és az őket terjesztő bűnszervezetek félhomályos világába.

Pszichoaktív szerek (a köznyelvben: drogok vagy kábítószerek) azok a természetes vagy mesterséges anyagok, amelyek az élő szervezetbe kerülve a központi idegrendszerre hatva megváltoztatják annak működését, funkcióját, illetve hiányuk elvonási tünetekkel jár.

A köznyelv gyakran a kábítószerek megnevezésére használja ezt a kifejezést tévesen, mivel a kábítószer maga egy jogi fogalom, míg a drog pedig a tudat-cselekvés-hangulat módosulás befolyásolásának megnevezése inkább.

A hatóanyagok kinyerése céljából rendszerint nem az egész növényt, (illetőleg állatot) használják fel, hanem csupán azt a részét, amelyben az illető hatóanyag előfordul, vagy abban leggazdagabb.

A pszichedelikus drogok hatása alatt a szubjektív illetve tudattalan szellemi és mentális tartalmak a tapasztalat tárgyaként jelennek meg. Drogok, amiknek hatásában a pszichedelikus hatás dominál: LSD, meszkalin, pszilocibin, DMT, 2c-b, 2c-e.” (Wikipédia)

Kicsit jobban megismerjük a sámán és a hallucinogének kapcsolatát itt egy kis helyreigazító a DrogRiporter internetes portál oldaláról:

Sámánok titka: növények és hallucináció a gyógyulásért (Kritika – Bien.hu)

Elterjedt tévedések a hallucinogén szerek hatásaival és tradicionális használatával kapcsolatban

Egy női életmód magazin rövid, képes cikkének olvasója aligha vár mélyreható elemzést a témával kapcsolatban, szóljon az az összeesküvés-elméletekről, a túlvilág kérdéséről, vagy éppen, mint esetünkben, a hallucinogén szerek tradicionális használatáról. A Bien.hu írására azért érdemes mégis reagálni, mert számos olyan tévedést tartalmaz, mely a közgondolkodásban is rendszeresen megjelenik.

Mindjárt a bevezetőben azt olvashatjuk ezekről a szerekről, hogy „hatásuk semmiképp sem azonos a mai kábítószerekével, amelyek csupán élvezetet okoznak”. Az elgondolás mögött valószínűleg az az elterjedt tévedés áll, hogy ha egy gomba vagy egy kaktusz szent növénye lehet egy természeti közösségnek, akkor az biztos valami magasztosabb, mint amikkel a színes ruhákba öltözött fiatalok az érzékeiket turbózzák a partikban. Pedig ez nincs feltétlenül így, hiszen pont a hallucinogének esetében állapították meg, hogy a fogyasztott szer vagy növény mennyisége és minősége mellett a fogyasztó elvárásai és a használat közege alapvetően befolyásolják az élményt, ezért semmilyen hallucinogénre nem igaz, hogy használata csupán élvezetet okoz. Ez magyarázza továbbá, hogy egy amazonasi sámánnak egészen más élményt nyújt a varázsgomba fogyasztása, mint egy nagyvárosi partizónak. Az sem igaz, hogy e növények hatóanyagai ne minősülnének kábítószereknek: egy 1971-ben elfogadott ENSZ egyezmény betiltotta a legtöbb hallucinogén növény hatóanyagával végzett tevékenységeket, bár egy kitételben lehetővé tette a növények tradicionális használatát azoknak a közösségeknek, akik évszázadok vagy évezredek óta rendszeresen fogyasztják őket.

A cikk a kaktuszra térve elmondja, hogy egy tövis nélküli variánsát használják Mexikóban a hallucinációk előidézésére. A kérdéses mexikói sámánok bizonyosan azt mondanák erre, hogy nem a hallucinációkért fogyasztják őket, hanem hogy kapcsolatba lépjenek a szellemvilággal. Itt ismét a fogyasztó szándékaival és a használat környezetével van dolgunk. Ráadásul a Bien.hu illusztrációján nem a tövisek nélküli Peyote vagy San Pedro kaktusz látható, hanem egy agave, amiből többek között a tequila készül. A Peyote és a San Pedro kaktuszok ezzel szemben hallucinogén hatású meszkalint tartalmaznak, melynek hatása valóban hosszú, akár 12 óráig is kitart, ám semmiképp sem 2-3 napig is, ahogyan azt az életmód magazin vélelmezi. Arról a bekezdésről, mely szerint a hatóanyagok az orrnyálkahártyán keresztül felszívódva gyorsan eljutnak az agyba, amit a végtagok elmerevedése és eszméletvesztés követ, feltételezzük jóhiszeműen azt, hogy tévedésből került ide. A hallucinogén kaktuszokat ugyanis tipikusan szájon át fogyasztják, hatása csak 2-3 óra elteltével jelenik meg és sem a végtagmerevség, sem az eszméletvesztés nincs az elsődleges hatások között.

A cikk végén szereplő anyarozs leírásból nem derül ki, hogy mit keres a növény a hallucinogén szerek között, csupán a vele kapcsolatos mérgezésekről és a gyógyászatban alkalmazott méhösszehúzó hatásairól olvashatunk. A növény vélhetően azért keveredhetett a listába, mert jó hetven évvel ezelőtt a belőle kivont lizergsavból szintetizálták az LSD-25 nevű molekulát, ami az egyik legpotensebb és az 1960-as években a legnépszerűbb hallucinogén szerként vált ismertté. Többek között az LSD volt az, ami sok érdeklődőt elvezetett a természetes hallucinogénekhez, de jól felszerelt laboratóriumok híján az LSD sosem szerepelt a természeti népek sámánjainak étrendjében.

Kardos Tamás Drogriporter 2014.09.11.

Ezt olvastad már?

Móró Levente: Hallucinációs módosult tudatállapotok

Móró Levente: Hallucinációs módosult tudatállapotok

Móró Levente a tudatkutatás témájában írt friss doktori disszertációjának magyar nyelvű előadása, melynek címe: Hallucinációs módosult tudatállapotok