FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK!!! FONTOS!!!
Kezdőlap > Sámánizmus > Ázsia > Sámánok és sámánizmus – Univerzum 27
sámán Sámánok és sámánizmus

Sámánok és sámánizmus – Univerzum 27

Sámánok és sámánizmus – Univerzum sorozat 27. szám

„Mielőtt valakiből sámán lesz, előbb sokáig beteg, lesoványodik; jóformán csont és bőr lesz. Elveszti értelmét, zavaros dolgokat beszél, újból és újból felmászik a vörösfenyők tetejére. Szeme vérben forog.” így írja le 1925-ben G. W. Kszenofontov jakut etnográfus hazája sámánjainak szokásait.

Mit értünk sámánizmus alatt? A sámánizmus vallási elképzelések és praktikák komplexuma, amely olyan emberek különleges képességeiben való hiten alapul, akik kiáltozás, ének és tánc által önkívületi állapotba kerülve a szellemekkel közvetlen kapcsolatba tudnak lépni. Maga a sámán szó tunguz eredetű, megszállott, nyugtalan embert jelent. Erről a sajátságos vallási formáról a XVII. század utazói adtak először hírt Tokarev szovjet tudós szerint a sámánizmust az idők során különbözőképpen ítélték meg.

A XVII. és XVIII. század utazói, mint Novickij is, a sátán szolgáinak tekintették a sámánokat. Ezt arra alapították, hogy a sámán vallásban nagy szerepe van a rossz szellemekben való hitnek, persze azt sem felejtették el megemlíteni, hogy a keresztény vallástól sem idegen az ördögben való hit, erejét a kereszt segítségével hatástalanítják.
Később a sámánizmus megítélésére is hatással volt a XVIII. század racionalista felfogása. I. G. Gmelin hosszú megfigyelései eredményeként azt állapítja meg, hogy a sámánok nem az ördög cimborái, a szellemekkel sincsenek olyan kapcsolatban, hogy segítségükkel irányítani tudják a természetet. ,,. . . a nép között uralkodó babonákat használják ki, hogy minden fáradság nélkül tetemes keresethez jussanak …”

A XIX. század elején olyan vélemény alakult ki, hogy a sámánizmus nem vallás, nem is hitforma, hanem bizonyos emberek privát tevékenysége. E felfogás gyökerei a cári kormányzatnak a pravoszláv vallást a szibériai népek között erőszakosan terjesztő tevékenységében keresendők. A cári hatóságok ugyanis a megtérített nép között működő sámánokat orvosnak nyilvánították, így igazolták további létjogosultságukat, kétségtelen: a sámánok valóban foglalkoztak gyógyítással.

Egyes utazók már a XVIII. században megfigyelték a sámánizmus igen lényeges ismertető jegyeit. I. G. Georgi 1775-ben ezt írja:

„A sámánizmus a legősibb hitek közé tartozik, a láma. brahman és más pogány vallások alapjának tekintik keleten …”

Egy másik felfogás szerint a sámánizmus egy ősi szibériai vallás maradványának tekinthető.

Sámánok és sámánizmusAz angol J. Lubbock a sámánizmust a vallási fejlődés bizonyos fokának tekintette, amelyen minden népnek át kellett mennie.

A Lubbock-féle elgondolásnak a XIX. század második fele etnográfusai között számos követője akadt. S. A. Tokarev szerint a sámánizmus nem egy népnek vagy népek egy csoportjának a vallása, hanem sok nép vallási fejlődésének bizonyos fokaként tekintendő a világ minden részén. A sámánizmust a szibériai népeknél több történelmi ok tartotta fenn a régi formájában.

A sámánizmus Szibéria népeinél az egyes népek szociális-gazdasági fejlődési fokának megfelelően különböző formákban jelentkezik.

Az altáji törzsek világképe: az emberek az alvilág és az ég között. A rajz egy sámándob belső oldalát díszíti
Az altáji törzsek világképe: az emberek az alvilág és az ég között. A rajz egy sámándob belső oldalát díszíti

A XVIII. század utazói szerint Kamcsatkában túlnyomórészt női sámánok működtek. A juikagiroknál törzsi jellegű volt, családhoz kötődött a funkció, Szibéria népei többségénél (evenkik, jakutok, nyenyecek stb.) a hivatásos sámánság volt a szokásos. A sámánok tevékenységükért természetben kaptak adójellegű ellátást, tehát a társadalom parazitái voltak. A sámán-kultusz a dél-szibériai népeknél egyéb vallások befolyása következtében más vallások szokásaival keveredik, itt a sámánizmus az utolsó fejlődési fokát érte el, és formái már nem tipikusak. Itt már az öltözetük sem hagyományos.

Sámánok és sámánizmusA Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt Szibéria népei olyan társadalmi körülmények között éltek, amelyek az ősközösség felbomlásának feleltek meg. Eszerint alakult ki a világról való elképzelésük is. Képzeletük a világot az emberek, állatok és növények mellett szellemekkel népesítette be. A világ — hitük szerint — égből, földből és alvilágból áll. Az ég és az alvilág több rétegre oszlik. „Tizenhét réteg helyezkedik egymás felett az égben, és hét egymás alatt az alvilágban, a sötétség birodalmában. A föld felszínén élő ember e két birodalom befolyása alatt áll.” Egyes szellemek jók, mások gonoszak. A szellemek elhaltak lelkei vagy természeti szellemek. A rossz szellemek külsejét és ruháját is leírták.

Ez a világszemlélet termelte ki a sámánizmust, mert a szellemektől remegő emberek közvetítőt kerestek a szellemek befolyásolására, erre csak különleges tulajdonságokkal rendelkező emberek, a sámánok képesek. A sámánok titokzatos szertartások által vették fel a kapcsolatot a szellemekkel. Mihajlovszkij etnográfus részletesen leírja egy sámán szertartását. A szertartás szerves része volt a kábítószerek befolyásolta sámán-tánc. Ez csak növelte a szertartás titokzatosságát.

A nagy lármával, dobszóval felidézett szellemek a sámán útján adtak tanácsot a törzsnek lakóhely változtatási kérdéseikben, kiengesztelték a haragos szellemeket stb. A betegek kezelése is ezen alapult. A sámánhit szerint a betegséget az ember testébe befészkelődött rossz szellem okozza, azt kell a sámánnak kiűzni. Szelenyin szerint ez a feltételezés egy még régebbi hit továbbfejlődése, amely szerint az ember testébe férkőzött élő állat okozza a betegséget. (Ilyen eredetű a rákbetegség elnevezése is.) A ráolvasáson kívül, amivel a szellemet arra próbálták rábírni, hogy hagyja el a beteg testét, olyan kezelési mód is ismeretes, amikor a beteget a nyitott ajtónál bottal ütik, hogy az ártó szellemet kiverjék belőle. Az altájiak szerint a sámán lelke felhozza az alvilágból a beteg rossz szellemek fogva tartotta lelkét. Eközben a sámán önkívületi állapotban van, majd amikor lelke az alvilágból visszatér, magához jön. A sámánok igyekeznek bizonyos szellemek segítségét megnyerni, mert minél több szellemet tudnak felhasználni, annál hatékonyabb a tevékenységük.

A sámánok a szertartásokon különleges öltözékeket hordanak, amelyet számos fémfüggelék díszít. Ez az öltözék a helyi szokások szerint változott. A sámán-felszereléshez tartozó dobok is különbözőek, északkeleten teniszütő formájúak, Távol-Keleten könnyű, keskeny abronccsal pántoltak, másutt nehéz, széles abroncsúak. Az Altáj vidékén sámánisztikus jeleneteket festenek a dobokra.

Sámánok és sámánizmus

A következőkben foglalhatjuk össze a sámánizmus jellegzetességét:

A huszadik század első évtizedeiben a sámánizmus a szibériai népek vallási elképzeléseinek és gyakorlatának uralkodó formája volt. A szellemekben való hit széleskörű elterjedésében gyökerezik, valamint abban a hiedelemben, hogy bizonyos emberek képesek közvetlen kapcsolatba lépni a szellemekkel. Az etnográfusok és az összehasonlító vallástudósok közül egyre többen támogatják azt a felfogást, hogy a sámánizmus minden világrész bizonyos fejlődési fokon álló népeinek vallástörténetében megtalálható. Szibériában különböző okok miatt különösen kidomborodó szerepe volt.

Minél inkább fejlődik egy társadalom termelőereje, annál kevésbé függ az ember a természettől. 1917-ig Szibéria népeinek élete különösen zord volt. Nemcsak a természet kegyetlensége, hanem súlyos elnyomás és kizsákmányolás nehezedett az itt élő népekre. A termelőerők fejletlensége nemcsak a társadalmi viszonyoknak felelt meg, hanem a természet megismerése fokának is. Ebben a helyzetben az emberek nem voltak képesek a természeti összefüggések megértésére, nem urai voltak a természetnek, hanem többé-kevésbé a függvényei. Ezért a földöntúli erőket képzelték sorsuk irányítóinak. Szellemekben hittek, ezek jó vagy rossz szándékában látták szerencséjük vagy bajuk okát. A sámánok, az emberek és a szellemek közötti közvetítők ezt a hitet a saját érdekükben különféle trükkökkel erősítették.

A sámáni mesterség egyre inkább öröklődő hivatássá vált, gyakorlói, a sámánok pedig parazita rétegévé a társadalomnak. A szocialista forradalom felszabadította Szibéria népeit, és lehetővé tette számukra, hogy anyagi létük megváltozásával megszabaduljanak a sámánizmus sötét praktikáitól.

(W. Hartwig cikke nyomán. Uránia)

Ezt olvastad már?

Móró Levente: Hallucinációs módosult tudatállapotok

Móró Levente: Hallucinációs módosult tudatállapotok

Móró Levente a tudatkutatás témájában írt friss doktori disszertációjának magyar nyelvű előadása, melynek címe: Hallucinációs módosult tudatállapotok